Az óvatosabb elemzőknak lett igazuk, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hónapokban megszokott 50 bázispont helyett csupán 25 bázisponttal, 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot.

Szakértők korábbi véleménye szerint ebben a forint korábbi napokban tapasztalt gyengébb árfolyma is szerepet játszott, illetve a nemzetközi piacokon is óvatopsabbá váltak a befektetők, a feltörekvő piacokon történt kockázatvállalási straégiájukat átértékelik, különösen a görög költségvetéssel kapcsolatos aggasztó kérdések miatt.

A döntésről kiadott közleményben a testület a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanságokkal indokolta a korábbiaknál kisebb mértékű kamatcsökkentést.

"Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi" - szögezi le az MNB Monetáris Tanácsa.

Az ország kockázati megítélésének alakulása az elmúlt hónapokban lehetővé tette, hogy a jegybanki alapkamat az inflációs és növekedési kilátásokkal összhangban jelentősen csökkenjen. A testület azonban úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanságok a korábbiaknál kisebb mértékű kamatcsökkentést tesznek lehetővé - indokolta a piaci elemzőket meglepő döntését a jegybank.

Az alapkamat a hétfői döntéssel a 2006 júniusa és júliusa közötti szintre süllyedt. Ennél 20 éves története során csak egyszer, 2005. szeptembere és 2006. júniusa között állt alacsonyabb szinten, 6 százalékon.

Elemzők korábban úgy vélték: a következő hónapokban még egy vagy két kamatvágással 5,5 százalékra, történelmi mélypontjára süllyedhet az alapkamat.

A testület 2008 októberében 3 százalékponttal emelte 11,50 százalékra az irányadó rátát. Ezt követően hétfőig kilenc esetben csökkentette, az idén júliusi 100 bázisponton kívül minden alkalommal 50 bázisponttal.

A nemzetközi befektetői hangulat és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök megítélése az elmúlt időszakban jelentősen ingadozott - hangsúlyozta az indoklás. Több ország esetében előtérbe kerültek az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak. Magyarország magas államadósságának és külső sokkokkal szembeni sebezhetőségének mérséklése érdekében különösen fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika - figyelmeztet a Monetáris Tanács.

A tanács megállapította, hogy a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adóemelések miatt átmenetileg magas infláció 2010 második felében már számottevően elmaradhat az MNB 3 százalékos céljától. A globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalt javulása azonban megtört, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását pedig jelentős bizonytalanság övezi.

A magyar gazdaság dinamikáját az élénkülő külföldi és a tovább zsugorodó belföldi kereslet ellentétes tendenciái határozzák meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások, a visszaeső reáljövedelmek és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat.

A külső kereslet élénkülésének köszönhetően az exportáló ágazatok termelése növekedésnek indult, ami azonban csak tompítani tudta a GDP visszaesését. A gyenge belső kereslet következtében a magyar gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országok és a régió gazdaságait - összegezte a tanács. A fenti alkalmazkodási folyamat és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen az ország külső finanszírozási igénye számottevően mérséklődött - fűzték hozzá.

A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására a kereslet visszaesése gyakorolja a legerősebb hatást. Az infláció novemberi emelkedése alapvetően egy maginfláción kívüli tételhez, az üzemanyagok árindexéhez köthető. A Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól.

A Monetáris Tanács hétfői kamatdöntő ülésén két javaslat volt a kamatcsökkentésre: 25 bázispontos és 50 bázispontos. A túlnyomó többség szavazott a 25 bázispontos mérséklésre - mondta Simor András, a jegybank elnöke hétfői tájékoztatóján.

Mivel a Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon is elmaradhat a három százalékos céltól, a kamatdöntéseket döntően az ország kockázati megítélése és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság befolyásolja - magyarázta a jegybank elnöke.

"A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságra negatívan hatott Görögország leminősítése, a dubaji adóságtörlesztési probléma és egy osztrák bank államosítása. Ezek a fejlemények hatottak Magyarország kockázati megítélésére: megemelkedett a hosszabb állampapírok hozama, miként nemzetközi devizakötvényeink hozama, megnőtt az ország CDS felára, s valamelyest gyengült a forint árfolyama" - elemezte a döntés hátterét Simor András.

Az MNB kamatdöntő testülete az említett okok miatt nem automatikusan csökkentette 50 bázisponttal a kamatot, hanem a nemzetközi pénzpiacokat figyelve, s a fejleményekre reagálva döntött a 25 bázispont mellett- mondta az elnök.

Arra a kérdésre, hogy hol lehet a kamatpálya alja, Simor András nem kívánt válaszolni, de megjegyezte, hogy "minden egyes kamatcsökkentő lépéssel közelebb kerülünk a kamatszint alsó értékéhez".

Az elemzők szerint folytatódik a csökkentés

Az elemzőket meglepte a jegybank óvatos kamatcsökkentése, amelynek hátterében nyilvánvalóan a pénzpiaci feltételek elmúlt hetekben tapasztalt romlása, illetve a már megindult választási kampány áll. Ám úgy vélték, hogy a jegybanki lazítás tovább folytatódhat és az alapkamat történelmi mélypontjára, 5,5-6 százalék közé csökkenhet jövőre.

Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője is 50 bázispontos lazításra számított, ennek ellenére fenntartotta 2010-re vonatkozó, 5,5 százalékos prognózisát.

Úgy vélte a fundementumokat tekintve megvolt a lehetőség az 50 bázispontos csökkentésre, de az elmúlt hetek pénzpiaci turbulenciái óvatosságra intették a jegybankot. Véleménye szerint 2010 közepére akár 5,5 százalékig is csökkenhet az alapkamat. A monetáris lazítást az alacsony infláció támogatja ugyan, de kérdésesnek nevezte, hogy hogyan hat a folyamatokra a politikai kockázat a választások közeledtével.

Hasonlóan vélekedett Barta György, a CIB Bank elemzője is, aki a jegybanki óvatosság indokai közé sorolta a gyengülő és volatilisebbé váló forintot, az emelkedő CDS felárat, valamint az állampapírhozamokat. Megemlítette még a 2010-es államháztartási hiány körüli politikai viták felerősödését is, amelyek növelik a fiskális lazítás kockázatát jövőre.

Úgy vélte, az alapkamat 2010 első negyedévében érheti el mélypontját. A monetáris tanács az eddigieknél óvatosabban, egyszer vagy kétszer csökkentheti negyed százalékponttal a kamatot, amely így is történelmi mélypontjára csökkenhet. Hozzátette azonban: ha romlanak a pénzpiaci feltételek, a jegybank akár le is állíthatja átmenetileg lazítási ciklusát.

 A vártnál kisebb mértékű hétfői magyarországi jegybanki kamatcsökkentés ellenére még mindig valószínű, hogy jövőre 5 százalékos mélypontra süllyed az MNB alapkamata, legfeljebb lassabb ütemben - mondták londoni feltörekvő piaci elemzők.

Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző ház európai felzárkózó piaci közgazdásza az MNB bejelentése után az MTI-nek azt mondta: a magyar jegybank várhatóan már nem tér vissza a fél százalékpontos kamatcsökkentések gyakorlatához, de a jövő év első négy-öt hónapjában további, a hétfőihez hasonló mértékű enyhítések következhetnek. Így változatlanul elérhető az 5 százalékos kamatmélypont, és 2010 második felétől az MNB itt valószínűleg megáll.

Christine Li, a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálatának - Moody's Economy.com - közgazdásza szintén 5 százalékos jövő évi kamatmélypontot jósolt, az eddigieknél lassabb lépésekben.

Simor az euróról

Magyarország számára fontos az euró, de annak bevezetési dátumát először a kormánynak, majd a kormánnyal együtt kell a Magyar Nemzeti Banknak kitűzni  - mondta Simor András a jegybank elnöke a hétfői tájékoztatóján.

Az elemzők többsége most 2014-re, egyesek 2015-re teszik Magyarország belépését az eurózónába - emlékeztetett a jegybank elnöke. Simor András szerint a maastrichti követelmények közül az inflációs és a költségvetési kritériumot 2011-ben képes teljesíteni az ország, "az adósságállományunk jelenleg 80 százalékon áll az előírt legfeljebb 60 százalék helyett, és a hosszú távú hozamoknál is eltérés van".

A Fidesz szerint a lépés elkésett, a kormányszóvivő ezt cinizmusnak tartja

A Fidesz szerint egy évvel ezelőtt és egy lépésben kellett volna 6 százalék körüli szintre csökkenteni a jegybanki alapkamatot - közölte Szijjártó Péter az MTI-vel. A Fidesz elnöki stábjának vezetője közleményében úgy értékelte: az idő megint őket igazolta. Felidézte: amikor több mint egy éve felszólították az MNB-t, hogy radikálisan, 6 százalékra csökkentse a jegybanki alapkamatot, "a szocialisták, a kormány, de még a nemzeti bank vezetője is éles kirohanásokat intéztek az ellenzéki párt és annak elnöke ellen".

Szijjártó Péter szerint hiába figyelmeztették a döntéshozókat, hogy a túl magas kamat megfojtja a gazdaságot, nem hallgattak rájuk. "Mostanra szép lassan levitték a Fidesz által szorgalmazott 6 százalék közelébe az alapkamatot. Ám ezt egy éve kellett volna megtenni - egy lépésben" - hangsúlyozta.
    Ha akkor elfogadták volna a Fidesz javaslatát, most nem lenne Magyarországon 150 ezerrel kevesebb munkahely, nem lenne 10,5 százalék a munkanélküliség, és nem lenne 8 százalékos a gazdasági visszaesés - írta az ellenzéki képviselő.

A politikus úgy látja, mindezért "a tehetetlen, alkalmatlan Gyurcsány-Bajnai-korszak a felelős, és szomorú, hogy a szocialisták ebben a rossz döntéssorozatban partnerre találtak a jegybank vezetőiben".

Aki azt állítja, hogy a jegybanki alapkamatot pártházakból lehet meghatározni, az vagy nem ismeri a valóságot, vagy pedig nem akarja tudomásul venni - reagált Szijjártó Péter közleményére Szollár Domokos kormányszóvivő.

"Pálinkás jó reggelt kívánunk az ellenzéki pártnak! A jegybanki alapkamatról a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jogosult dönteni. Őszintén hisszük, hogy a Fidesz szóvivőjének nyilatkozata a pillanatnyi zavar szüleménye, nem pedig egy esetleges Fidesz-kormányzás karakterformáló jövőképe" - fogalmazott.

A kormányszóvivő felhívta a figyelmet: a Monetáris Tanács az alapkamatot nem pártutasításra, hanem a magyar és a globális gazdasági, pénzügyi helyzet és jövőbeni kilátások gondos mérlegelése után határozza meg. A gazdasági válság tavaly októberi kitörésekor az alapkamat 11,50 százalékos volt, most nyolc hónapi sikeres válságkezelés után 6,25 százalék - tette hozzá.

Mint mondta, a tavasz óta tartó folyamatos és fokozatos csökkentésben - talán - szerepet játszhattak a Bajnai-kormány válságkezelési intézkedései: a pénzügyi egyensúly megteremtése, a kiadások nagyon szigorú csökkentése és a jövő év elején életbe lépő adócsökkentés. Az intézkedéseknek köszönhetően az ország megmenekült a gazdasági összeomlástól, 1,7 millió devizahiteles terhei enyhültek, mintegy 100 ezer embert tudott a kormány visszaterelni a munka világába és közel 70 ezer ember munkahelyét sikerült megtartani - jelentette ki.

Szollár Domokos közlése szerint a lépéseknek köszönhetően Magyarország irányába újjáéledt a nemzetközi bizalom, amelyet csak a pécsi "Fidesz-Suez-botrány" tudott egy kicsit beárnyékolni.
Ugyanakkor - mint fogalmazott - jó hír, hogy a Fidesz is elkötelezett híve az alacsony jegybanki alapkamatnak. Szerinte jó hír azért, mert akkor ez garancia lehet arra nézve, hogy az ellenzéki párt, ha módja és alkalma lesz arra, felelősen folytatja azt, amit a Bajnai-kormány elkezdett és továbbmegy a válságkezelés áprilisban megkezdett útján. "De ha ez így van, akkor meg mi végre a löttyös indulat valamennyi Bajnai-intézkedés ellen? Így vagy úgy, de a cinizmus csimborasszója a Fidesz" - közölte a kormányszóvivő.