"Tudomásul vesszük a Kúria mai döntését. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Kúria nem hozott döntést az erőfölénnyel való visszaélés, azaz az egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében. Mi ebben a kérdésben egyértelmű véleményt képviselünk" - mondta az MNB a Kúria döntését kommentálva. Nagy Márton szerint alapvetően közgazdasági és fogyasztóvédelmi szempontból a devizahiteleknél a szerződésekben a kamatokra és költségekre vonatkozó "ok-lista nem felel meg az átláthatóság követelményeinek". 

A bankok költségei számos indokkal emelkedhetnek, ezek szerződésbe foglalása azonban nem történt transzparens módon és e problémára a későbbiekben a banki magatartás kódexben lefektetett, kamatemelésre indokot adó lista sem adott megnyugtató választ. Egyrészt a felsorolt okok hiányosak, másrészt további problémát jelent általánosságban is, hogy azokat nem lehet egzakt módon leírni, így az ügyfél számára maga az emelés oka és az emiatt indokolt mértéke nem transzparens. Ez azt jelenti, hogy sérül a ténylegesség és arányosság elve - mondta az ügyvezető igazgató.

További problémát jelent szerinte, hogy az ok-lista egyáltalán nem kötelezte arra a pénzügyi intézményeket, hogy megfelelő időben és megfelelő mértékben érvényesítsék a költségek csökkenését az ügyfelek hitelkamataiban. Ez a szimmetria elvének sérülését jelenti. Az ok-lista alkalmazása így nem orvosolja megfelelően az erőfölénnyel való visszaélés problémáját.

Más országokban a hitelek kamata tipikusan fix vagy referenciakamathoz kötött, ami azt jelenti, hogy a hitel devizaneme szempontjából releváns bankközi kamatok felett fix felárat kell fizetni az ügyfélnek, azaz a kamatterhek csak a - a bank döntési körén kívül álló - referenciakamat miatt változhatnak - tette hozzá Nagy Márton.