Az intézményi befektetők növelték az alapok vagyonát
A világ jelentős részén tovább tartott a pozitív hangulat a tőkepiacokon, így a hazai és a fejlett részvénypiacok mellett a magyar állampapírpiac és a forint is erősödött, a fejlődő piacok viszont gyengélkedtek.
Az intézményi befektetők aktivitása jelentősen megnőtt az elmúlt hónapban, ugyanakkor a lakosság még mindig inkább visszaváltott - derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legfrissebb jelentéséből.
„A befektetési alapok vagyonának növekedése a hozamok mellett az ismét megélénkült intézményi érdeklődésnek köszönhető, de pozitív trendként értékelhető az is, hogy a jelentős decemberi lakossági tőkekivonás az év elejére mérséklődött" - magyarázza Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. „Az intézményi befektetők esetében a folytatódó tőkebeáramlás mellett továbbra is tapasztalható volt a nyilvános alapokból a dedikált intézményi zártkörű alapok felé történő átcsoportosítás is."
A BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok vagyona a piaci teljesítmény hatására összesen 13,2 milliárd forinttal nőtt februárban, míg ezen időszak alatt 17,1 milliárd forintot fektettek be újonnan a befektetők. A hónap végén a BAMOSZ tagok 0,8 százalékos bővülést követően, 466 hazai befektetési alapban összesen 3 886 milliárd forintot kezeltek. A hagyományosan lakossági termékeknek számító (pénzpiaci, garantált és rövid kötvény) alapokon belül csak az ingatlanalapok tudtak friss tőkét vonzani. Friss tőke érkezett viszont az intézményi befektetők jóvoltából a kockázatosabb (részvény, származtatott) alapokba, míg a lakossági befektetők februárban is inkább visszaváltottak.
A nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok továbbra is az összvagyon többségét (57,9 százalékát) adják, bár az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon februárban 0,6 százalékkal csökkent. A vizsgált időszakban összesen több mint 20 milliárd forintot vontak ki a befektetők az alapokból, a piaci teljesítmények viszont 6,5 milliárd forinttal növelték a befektetések értékét.
A hazai és a fejlett részvénypiacok január után februárban is emelkedtek, míg a fejlődő piacok ismét estek, ami a forint erősödésével együtt a részvényalapok (elsősorban az ázsiai alapok) forintban mért hozamait összességében ismét negatív irányba mozdította. A nyilvános részvényalapokból - elsősorban a jelentős intézményi átalakítás miatt - 13,2 milliárd forintot vontak ki a befektetők, míg a piaci teljesítmények összességében közel félmilliárd forinttal csökkentették a befektetők vagyonát. A 79 nyilvános részvényalap vagyona februárban 3,3 százalékkal, 400 milliárd forint alá csökkent.
A pénzpiaci alapok esetében februárban újrakezdődött az előző év végén tapasztalt visszaváltási trend, így ezek vagyona 0,5 százalékkal csökkent. Összesen 11,2 milliárd forint távozott az alapokból, de 3,8 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk, így a hónap végén a teljes vagyon 1 376 milliárd forintra csökkent.
A 30 kötvényalap vagyona 1,1 százalékkal, 303 milliárd forintra nőtt. A kötvényalapok összesen 1,2 milliárd forint tőkét vonzottak, és több mint kétmilliárd forint hozamot értek el.
Valamelyest javult a kép a garantált alapok piacán, miután februárban több új alap indult, mint ahány lejárt, és a hozamok ellensúlyozni tudták a csekély mértékű tőkekivonást. A vagyon februárban 0,3 százalékkal nőtt, mivel a piaci teljesítmények 1,3 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát, bár az alapokból összesen százmillió forint távozott. A nyilvános garantált alapok összvagyona a hónap végén 403 milliárd forint volt.
Bár a tőkevonzás hónapról hónapra csökken, de továbbra is gyarapodik az ingatlanalapok vagyona. Ezek a termékek februárban 620 millió forint friss tőkét vonzottak, és további 1,7 milliárd forint hozamot termeltek. A 22 ingatlanalap vagyona összességében 0,4 százalékkal nőtt, így az a hónap végén 429 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 11 százaléka.