Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője, az APEH volt elnökhelyettese szerint bohózat, amit az ingatlanadó körül csinálnak. Az értékalapú adót előbb bevezették, majd visszavonták, aztán újra egységes és kötelező adóról volt szó, most pedig luxusadóról, 100 millió helyett 30 millió forintos értékhatárral – foglalta össze az adószakértő az ingatlanadó körüli történéseket.

Ingatlanhirdetések egy oszlopon.

A nyugdíjasoknak adandó kedvezményt illetően az adószakértő szerint a helyi önkormányzatoknak kellene átadni a döntést, mert ők ismerik a körülményeket. Azt, hogy az ingatlanadó forgalmi érték alapú lesz, a szakértő végképp kezelhetetlennek tartja, mert egy ingatlannak annyi forgalmi értéke van, ahányan értékelik. A nálunk fejlettebb országok közül nincs egy sem, ahol ne lenne egységes és értékalapú ingatlanadó - hangsúlyozta.

Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélekedett: a kormány által tervezett vagyonadó alapját képező elemek közül a repülőgépekkel nem nagyon érdemes foglalkozni, mert tíz magánrepülő lehet az országban, s azok mind cégtulajdonban vannak. A vízi járművek esetében a lajstromból nem lehet megtudni, hogy azok mennyire értékesek, ezért egyesével fel kellene értékelni a vitorlásokat és a motorcsónakokat – mondta. Hozzátette: volt már 1972-ben vízi jármű utáni adó, amely – hasonlóképpen a házértékadóhoz – egy évig élt, mert rájöttek, hogy többe kerül a kezelése, mint amennyi bevételt hoz.

Az adószakértő a mostani rendszer egyik fő hibájának azt tartja, hogy az önkormányzat dönti el, bevezeti-e az adót, így két szomszédos település közül az egyiken fizetni kell, a másikon nem. A másik problémát abban látja, hogy az adó négyzetméter alapú, így egy 3 éves ház után ugyanannyit kell fizetni, mint egy 120 éves után, ami már düledezik. Mind a kettő olyan durva ellentmondás, amit már rég fel kellett volna oldani – hangsúlyozta.

Vámosi-Nagy Szabolcs elmondta: az eredeti elképzelésből csak az ingatlanadó szja-ból való levonhatóságát hiányolta, azzal együtt szakmailag támogathatónak tartotta volna az egységes értékalapú ingatlanadót. Akkor ugyanis nem adóemelésre, hanem a központiból a helyi adóba való átcsoportosításra került volna sor, ugyanakkor azok, akik nem fizetnek rendesen adót, nem élvezhették volna a levonás előnyét. Ha bevezették volna az egységes értékalapú ingatlanadót, meg lehetett volna szüntetni az ingatlannal összefüggő helyi adókat, a házadót, a telekadót, a kommunális adót és az idegenforgalmi adót, míg most hozzájuk tesznek egy ötödiket – mutatott rá, hozzátéve, hogy négy és fél év alatt ez lesz a tizenharmadik plusz adónem.

A tervezett adónak az adószakértő szerint már semmi köze nincs az általános ingatlanadóhoz. Arról van szó, hogy "fizessenek a gazdagok", ugyanis, miközben az szja-törvény tervezett változásai rendkívül megemelik a magas jövedelműek személyijövedelemadó-terhét - a mostani 40 százalékról 44-re -, még luxusadóval is sújtanák őket – mondta. Lehet ilyen társadalmi törekvés, ennek azonban vannak hátulütői: többnyire a jómódú emberek vannak olyan gazdasági pozíciókban, hogy dönthetnek munkahelyekről, befektetésekről, és ettől el lehet venni a kedvüket – jegyezte meg.

Pedig a költségvetés szempontjából fontos lenne az ingatlanadó. László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter szerint a kormány által tervezett vagyonadó elemei közül csak az ingatlanra kivetett adónak van jelentősége. Az értékesebb vagyontárgyak után fizetendő adó az államháztartási bevételeket illetően szerinte "nem oszt, nem szoroz", s beszedésük remélhetőleg nem fog többe kerülni, mint amennyit hoznak.

László Csaba az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett: vagyoni típusú adó most is van, mégpedig a gépjárművek után fizetett adó. Ha emellé még bevonnak néhány vagyontárgyat, annak bevételi szempontból nincs különösebb jelentősége. Ráadásul, bizonyos esetekben az adó könnyen megkerülhető. A műkincsek nyomon követése például nehéz, olyan vagyontárgyból pedig, amiről közhiteles nyilvántartás van (például vitorlás, repülőgép), elég kevés van az országban, ezért nem jelentene komoly bevételt. Másrészt, ezeket a vagyontárgyakat be lehet társaságokba vinni, s akkor máris nem vonatkozik rájuk a vagyonadó – jegyezte meg.

Méltányos ingatlanadót csak valamilyen piaci érték alapján lehet bevezetni – vélekedett László Csaba. A négyzetméterre vetíteni az adót szerinte nem volna szerencsés, mert az ingatlanok értéke most annyira eltérő, hogy egyes esetekben túladóztatnának, más esetekben pedig túlságosan alacsony lenne a teher. Mivel a direkt értékelés az ingatlanok nagy száma alapján kivitelezhetetlen, csak a számított érték jöhet szóba az adó alapjául, ahogy a luxusadó esetében is volt. Ennek kiindulópontja a korábbi valós tranzakciós érték lehet. Felhívta a figyelmet arra: a nem egyedi értékelés alapján, és a piaci értékelés alapján kivetett adó esetén egyaránt előfordulhatnak méltánytalanságok.

Arról, hogy a vagyonadót az ingatlanok esetében csak a 30 millió forintnál értékesebb vagyontárgyakra vetnék ki, úgy vélekedett: minden értékhatárnak van egy hátránya, nevezetesen, hogy a kreatív magyar adózókat olyan cselekményekre ösztönzi, amelyeket egyébként nem tennének. Másrészt, nyilvánvalóan a szociális szempontokat is figyelembe kell venni, ami adószakmai szempontból komplikálja a rendszert, és torzulásokhoz vezet.

Úgy vélekedett: a nemzetközi példákat tekintve egy 1 százalékos ingatlanadó a magánszemélyek számára nagyon soknak tűnne, 0,5 százalék körüli mérték lenne még elviselhető. Az adószakértő úgy látja, az a jó, ha az önkormányzat a sávon belül differenciál és ellenőriz, s az övé a bevétel, az adót azonban az APEH szedi be, mert így sokkal hatékonyabb. A luxusadó kapcsán elég jól látható volt, hogy az önkormányzatok nem kellően felkészültek erre – emlékeztetett. Hozzátette: a helyiadó-bevételek mintegy 90 százaléka az iparűzési adóból (ipa) származik, amit az adóhatóság szinte minimális többlet ráfordítással, a társasági adóval együtt be tudna szedni; ez a cégeknek óriási könnyebbséget jelentene.

Arról, hogy az ingatlanadó bevezetésével meg lehetne-e szüntetni az iparűzési adót, László Csaba úgy vélekedett: a költségvetés mai állapotában valószínűleg minden fillérről csak ellentételezéssel lehet lemondani. Az ingatlanadó ettől eltekintve is csak részben válthatná ki az ipát, ugyanis az utóbbi 450-500 milliárd forintos bevételt jelent az államháztartásnak, míg az ingatlanadó a legmerészebb korábbi számítások szerint is legfeljebb 200 milliárdot fialna.

Az adószakértő demagógiának nevezte, hogy az ingatlanra kivetett adóval fogják majd meg az adócsalókat. Úgy vélekedett, ha valaki adócsalásból tett szert nagy értékű ingatlanra, arra nem az a jó válasz, hogy azzal együtt adóztatják meg, aki legális jövedelemből vett ugyanakkora ingatlant. Nem mindenki adócsaló, akinek nagy értékű ingatlana van, akiről pedig az adóhatóság tudja, hogy adócsaló, fogja meg – mondta. László Csaba szerint az ingatlanadó "drasztikusan" növeli az adótudatosságot. Az emberek megtanulják, hogy a közszolgáltatásokat ők fizetik, ezért elvárják, hogy színvonalas legyen – mondta.