A jövő évi minimálbérről még szeptemberben kezdődtek az egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában, eleinte az álláspontok köszönő viszonyban sem voltak egymással, de még a múlt héten is úgy tűnt, hogy a munkaadók és a munkavállalók nem tudnak megegyezni, és a kormánynak kell kimondania az utolsó szót. Ezt igazából senki sem akarta, ezért a mai megbeszélésen szinte 100 százalékig sikerült megállapodni.

E szerint jövőre az infláció mértékével, azaz 5,2 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum. Előbbi 98 ezer forint, utóbbi pedig 114 ezer forint lesz. Több, kritikus helyzetben lévő ágazatban, a többi között a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a szálláshely-szolgáltatásban, az élelmiszergyártásban, az épületépítésben fél évig a kormány átvállalja a munkaadóktól az emelés és a hozzá kapcsolódó járulékok tömegét – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Ez azt jelenti, hogy a központi költségvetésből a vállalkozások 10-12 milliárd forintot kapnak vissza. Az intézkedés az érintett munkavállalói kör 41 százalékát fogja össze, azaz 256 ezer embert érint.

A megállapodás azért nem végleges, mert még nincsenek kidolgozva a visszatérítés részletei, illetve jóvá kell hagynia a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak is.

A múlt héten még nagyon messze voltak az álláspontok. A munkaadók, kiindulva a magyar gazdaság helyzetéből, legfeljebb 2,5 százalékos minimálbér-emelést tartottak volna reálisnak, s a tárgyalások során végig azt hangsúlyozták, ha rá is tennének valamennyit a bérekre, annak a mértéke legfeljebb jelképes lehet. Sőt, azt is felvetették, hogy a nagyon nehéz helyzetben lévő ágazatokban, ahol semennyi béremelést nem tudnának kitermelni a vállalkozások – mint a kereskedelem, könnyűipar, mezőgazdaság –, fél évvel elhalasztva hajtanák végre az intézkedést. 

A javaslatot a munkavállalók képviselői nem tudák elfogadni. Egyrészt idén eleve reálbércsökkenést szevedtek el az alacsony keresetűek, másrészt a féléves halasztás, illetve a béremelés elfelezése épp a legrosszabb helyzetben lévőket sújtotta volna. Ők ragaszkodtak hozzá, hogy legalább a 2013-as költségvetésben tervezett, 5,2 százalékos infláció mértékével nőjön a minimálbér és a garantált bérminimum.

A minimálbér emelése egyébként nemcsak azoknak a munkavállalóknak számít, akik ennyi pénzért dolgoznak, de számos juttatás is ehhez az összeghez van kötve. Ahogyan a Pénzcentrum írta, legfeljebb a legkisebb bér összegéig lehet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást nyújtani a munkavállalóknak, illetve közeli hozzátartozójának, a szakmai gyakorlaton lévő tanulónak, saját nyugdíjasnak a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő (saját) üdülőben.

Tanulónként legfeljebb a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben lehet béren kívüli juttatásként iskolakezdési támogatást adni. Legfeljebb a minimálbér két és félszereséig vállalhatja át a munkáltató az általa elrendelt iskolarendszerű képzés költségeit. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulás, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 50 százaléka lehet. Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig adható béren kívüli juttatásként.

A minimálbér összege befolyásolja a maximálisan adható táppénz összegét is. Alapesetben a táppénz a napi átlagkereset 60 százaléka lehet, kivéve, ha valakinek nincs kétéves folyamatos munkaviszonya, mert akkor csak az 50 százalék jár. A juttatásnak azonban felső plafonja is van: nem haladhatja meg a minimálbér kétszerese harmincad részének megfelelő összeget. Az idei bruttó 93 ezer forintos minimálbér alapulvételével legfeljebb bruttó 6200 forint lehet a napi összeg. Nem mindegy a minimálbér összege a gyermekgondozási díjban (gyed) részesülő, magasabb keresetűek számára sem. A gyed maximuma a mindenkori legkisebb bérhez igazodik: legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet.