A Nobel-díjasokat is a tanácsadó testületében tudó Center for Economic and Policy Research (CEPR) úgy véli, Európa gazdasági válságból való kilábalása forog kockán, mivel az IMF nem ad lehetőséget a növekedést elősegítő pénzügyi célok megvalósítására azokban az országokban - így Magyarországon és Görögországban -, amelyeknek a Valutaalap mentőövet dobott.

A kutatóintézet társigazgatóját idézve a Bloomberg hírügynökség emlékeztetett: az IMF, az Európai Unió (EU), valamint Magyarország között azért szakadtak meg a tárgyalások, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem győzte meg a hitelnyújtókat, hogy kormánya elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett, és az IMF által támogatott  hiánycélnál magasabb deficitet szorgalmazott.

A CEPR szerint az IMF jelenléte a Portugáliának, Írországnak, Olaszországnak, Görögországnak és Spanyolországnak nyújtott pénzügyi csomagban, növekedésellenes politikák alkalmazását vonhatja maga után a régióban. Fennáll a veszélye annak, hogy a gazdaság nem áll talpra - mondta Mark Weisbrot. Ennek jelentős következményei lehetnek egy olyan térség számára, amely a világ gazdaságának negyedét adja - tette hozzá.

A hitelválság csúcspontján az IMF 65 milliárd dollárnyi kölcsönnel segítette Magyarországot, Lettországot, Ukrajnát, Romániát és Szerbiát, a mentőcsomagok legnagyobb címzettjévé téve a régiót. Az IMF szigora azonban Kelet-Európa egészére nézve veszélyes - állította Weisbrot. Ha ugyanis nem teszik lehetővé ezeknek a gazdaságoknak, hogy talpra álljanak, az a térség fennmaradó részére nézve járhat következményekkel.

A Valutaalap július elején a költségvetési hiány és az államadósság csökkentésére, a gyengélkedő bankok helyzetének megerősítésére és az euró megóvására szolgáló alap létrehozására szólította fel az európai politikusokat. Az IMF szigora azonban lassítja a folyamatokat. Míg erre az évre globálisan 4,6 százalékos gazdasági növekedésre számít, addig az eurózóna csak 1 százalékkal bővül - mutatott rá Weisbrot.

A CEPR emlékeztetett: 1997-ben a Valutaalap kiadáscsökkentést és kamatemelést követelt meg Thaiföldtől a 3,9 milliárdos kölcsön fejében. Hat hónapon belül azonban elismerte, az intézkedések túl kemények voltak, az ázsiai ország adóbevételei és gazdasági teljesítőképessége csökkent.

Az elemzőintézet elismerte, hogy az IMF a tavalyi hitelválság idején esetenként rugalmasabb volt mint a múltban, de a gazdasági válság alatti programjainak többségére még mindig igaz, hogy nem eléggé.