A washingtoni székhelyû nemzetközi pénzügyi szervezet igazgatósága helyi idõ szerint csütörtök délután ülésezett. Az MTI a döntésrõl  közvetlenül az ülés után értesült az IMF-tõl.

A Valutaalap múlt kedden jelentette be, hogy Magyarország  összesen 25,1 milliárd dolláros gazdasági védõhálót kap, 17 hónapig  készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában,  ezzel segítve Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság  következményeit.

A nemzetközi összefogásban a Valutaalap 15,7 milliárd dolláros  hitelkeretrõl állapodott meg Magyarországgal; az Európai Unió  további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget  kész nyújtani.
A mentõöv bejelentésekor Dominique Strauss-Kahn fõigazgató  közleményben tudatta: a határozott magyar intézkedések igazolják,  hogy az ország kivételes szintû forrásokhoz férhet hozzá a  Valutaalaptól; a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint  tízszerese, 1020 százaléka. Mint írta, a segítség erõsíteni fogja az  ország gazdaságának rövid távú stabilitását, és javítja hosszú távú  növekedési potenciálját - jelentette Hofer László, az MTI tudósítója.

Az IMF európai igazgatója, James Morsink telefonos  tájékoztatójában elmondta, hogy a nemzetközi pénzintézet a  készenléti hitelért cserébe kérte a bankrendszer támogatását, a  költségvetési hiány csökkentését és az infláció elleni fellépést.

"Az IMF-fel való megállapodás célja, hogy elõsegítse a  magyarországi pénzpiacokra nehezedõ nyomás gyors csökkenését,  támogatva ugyanakkor a hosszú távú gazdasági célokat, megteremtve az  államháztartás és a bankszektor reformját elõsegítõ feltételeket" -  áll az IMF közleményében.  

"Magyarország az elsõ feltörekvõ országok között volt, amelyeket  elért a pénzügyi válság hatása" - emlékeztetett Anne-Marie Gulde, az  IMF magyarországi képviseletének vezetõje.

A Valutaalap szerint a magyar gazdasági teljesítmény az idén 1,75 százalékkal nõ, jövõre egy százalékkal csökken, és a növekedés várhatóan csak 2011 után éri el a 3 százalékot.    

A IMF közleménye kiemeli a két kulcsfontosságú célkitûzésen  alapuló gazdasági programot. Ezek a célok a költségvetés lényeges  módosítása, amely lehetõvé teszi, hogy csökkenjen az államadósság  finanszírozási igénye, továbbá a belföldi pénzügyi piacok  likviditásának és a bankok megfelelõ tõkeellátottságának a  fenntartása.

Magyarország külsõ adósságának magas szintje, amely 2007 végén  elérte a GDP 97 százalékát, valamint a jelentõs mérleghiány  negatívan befolyásolta az ország iránti befektetõi kedvet. A  2006-ban elfogadott makrogazdasági és pénzügyi megszorítások, így a  költségvetési hiány csökkentése és az adóbehajtások javítása  ellenére Magyarországot jelentõsen érintette a globális hitelpiaci  válság - áll a nemzetközi pénzintézet honlapján közzétett  közleményben.

Az IMF kérte a közszféra szûkítését, amely jelenleg a GDP 45-50  százalékát teszi ki.

A GDP mintegy kétharmadát kitevõ államadósság csökkentése  érdekében a magyar kormány azt vállalta, hogy a  közszolgálati alkalmazottak bérét befagyasztják és a 13. havi bérük  kifizetését felfüggesztik, továbbá korlátozzák a 13. havi nyugdíj  kifizetését a 2009-es költségvetésben. Az intézkedés célja, hogy a  költségvetési hiány jövõre a GDP 2,5 százalékára csökkenjen.

Magyarország a második ország, amely számára az IMF jóváhagyta a  pénzügyi válság miatt kért készenléti hitelt. Ukrajna számára a  washingtoni székhelyû pénzintézet csütörtökön 16,4 milliárd dolláros  készenléti hitelrõl döntött. Izland és a Seychelles-szigetek számára is ígértek készenléti hitelt, de kérelmüket még nem kapták meg.

(MTI/AP/AFP/Reuters)