Idén hatodik évébe lépett a görög recesszió. A munkanélküliség 26 százalékos rekordot ért el, de a csődöt Athén továbbra is csak úgy kerülheti el, ha teljesíti a hitelezők feltételeit, folytatja a strukturális reformokat, csökkenti az állami szektor méretét, többlettel zárja a költségvetés elsődleges egyenlegét, és ekként fenntartható szintre hozza le az államadósságot.

Greek Finance Minister Yannis Stournaras stands in his office in Syntagma square opposite the Greek Parliament in Athens January 16, 2013 during an interview with Reuters. Greece must resist internal political pressure to slow economic reforms in a year that will dictate whether it avoids bankruptcy, Stournaras told Reuters in an interview. Picture taken January 16, 2013. REUTERS/Yannis Behrakis (GREECE - Tags: POLITICS BUSINESS)

A görög gazdaság hanyatlása 2008 óta tart, de az adósságválság csak 2009 végén robbant ki. Ezt követően az eurózóna tagországainak kormányai és az IMF közös programok sorát próbálták megvalósítani, de az egyre romló gazdasági környezetben a számokat állandóan át kellett írni.

Ellentétben a korábbi várakozásokkal, a görög gazdaság stagnálás helyett ebben az évben is súlyos visszaesést él át, hiszen a nemzeti össztermék több mint négy százalékkal zsugorodhat a tavalyi hatszázalékos hanyatlás után. A kisebb GDP miatt egyre nagyobb megszorításokra van szükség, ami egyre rontja a gazdasági teljesítményt, és további szigorú intézkedéseket követel meg. Ezt felismerve az eurózóna pénzügyminiszterei, viták után, de az IMF-fel karöltve a múlt év végén úgy döntöttek: az európai országok és intézmények által nyújtott hitelek lejáratát 15 évvel meghosszabbítják, egy százalékponttal csökkentik a kamatot, kamatfizetési moratóriumot hirdetnek és elnyújtják az egész kiigazító programot. Azaz Athénnak nem 2014-re, hanem 2016-ra kell a kamatfizetések nélkül számított elsődleges többletet a GDP 4,5 százalékára felemelnie. Így borult az az elképzelés is, hogy 2020-ra a GDP 120 százalékára ereszkedjen le az államadósság aránya.

A decemberi viharos brüsszeli eurózóna-ülés után végül olyan megállapodás született, hogy Görögországnak 2020-ra a GDP 124, 2022-re pedig 110 százaléka alá kell mérsékelnie az adósságot, hogy azt a továbbiakban törleszteni tudja és a piacról finanszírozhassa.

A pénzügyminiszteri tanács ülésére készített decemberi elemzés szerint a vártnál rosszabb növekedési mutatók miatt az államadósság a GDP 176 százalékát érte volna el 2012-ben. De az az újabb kedvezmények és a meghirdetett államkötvény-visszavásárlási program nyomán 160 százalékra csökkenhet, majd 2013-ban tetőzhet, 2016-ban újra 160 százalék lesz, aztán 2020-ra 124, majd 2022-re jóval 110 alá kerülhet. Ennek feltétele persze a kiigazítás folytatása. A költségvetés hiánya tavaly a GDP 6,9 százaléka lehetett, a tervezettnél alacsonyabb, s 2016-ban három százalék alá kerülhet.

Ám Görögország 2009 óta a strukturális hiányt a GDP 13,4 százalékával javította. Ez drámai mértékű: meg is látszik a növekedési és foglalkoztatási adatokon. A 2013–16 közötti időszakban összesen a GDP hét százalékára rúgó megtakarítást kell elérni, kezdetben ráadásul többet. Január elején a parlament újabb adócsomagot fogadott el, amely az évi 21 ezer eurónál kevesebbet keresők terheit csökkenti, de mindenki másét megemeli, nyolcról háromra csökkenti az adósávok számát, s már évi 42 ezer euró jövedelem esetén 42 százalékos adót vet ki. Korábban a negyven százalékot meghaladó kulcs csak hatvanezer euró feletti jövedelem esetén lépett érvénybe. Magasabb lesz a vállalati nyereségadó és a tőzsdén szerzett jövedelmek közterhe is.

A növekedés és az adósság pályája nem meglepően egymástól eltérő pályán haladt. Tavaly tavasszal a magánhitelezők elengedték a névérték 53,5 százalékát, s nagy veszteséget könyveltek el. Az államadósság a GDP csaknem 200 százalékáról csupán 160 százalékra ereszkedett. A nemzeti össztermék csökkent, Athén pedig a nemzetközi intézményektől kapott hitelt, többek között a bankok feltőkésítésére.

Tavaly ősszel – szintén jórészt uniós hitelből – Athén felajánlotta, hogy visszavásárolja a még magánbefektetőknél lévő papírjait. Ez sikeresnek bizonyult, mert nagyjából húszmilliárd euróval csökkent az adósságnak ez a része. Több mint harmincmilliárd euró névértékű kötvényt vásároltak vissza harmadáron, egy euró adósságért 33,8 centet adva. Ez is feltétele volt annak, hogy az eurózóna decemberben 34,3 milliárd eurót utaljon át, s idén az első negyedévben további 15 milliárd eurót adjon. Hosszas vizsgálat után az IMF-től is jön a 3,2 milliárd eurós rész a négy évre szóló, összesen 173 milliárd eurós nemzetközi programból.

Christine Lagarde, az IMF vezére szerint javul a görög gazdaság versenyképessége, de még sok a tennivaló. A nemzetközi szervezetek most úgy látják, hogy a görög gazdaság jövőre már szerény ütemben növekedni fog.