A legjobb esetben a GDP 3,1 százaléka lehetett tavaly az államháztartás uniós elszámolású hiánya - ennyi és nem több derült ki a Pénzügyminisztérium (PM) keddi sajtótájékoztatóján. Keller László, a tárca államtitkára ezt is meglehetős óvatossággal közölte: a tárca előzetes becslése szerint az uniós deficit a GDP 3,3 százaléka körül alakult plusz-mínusz 0,2 százalékos sávban. Bizonytalanságot okoz, hogy még nem tudjuk: az önkormányzatok miként költöttek. Ami biztos viszont: a MÁV Cargo eladása furcsamód 0,4 százalékkal növeli az uniós hiányszámot (ez ugyanis támogatásnak minősül).

Az államtitkár az idei várakozásokról semmit sem mondott - ebben a helyzetben a tárca nem kíván a januári prognózisokon túlmenni. (Ebben a hónapban egyébként 77 milliárdos többlet a várakozás). A prognózis közlését sokan várták keddre - a minisztérium ilyenkor általában elárulja, aktuálisan milyen államháztartási deficittel számol az év végén. Ehhez viszont közölnie kellett volna azt is: most milyen növekedésre és inflációra számítana. A PM azt a megoldást választotta, hogy az idei várt hiányszámot sem árulja el - az új gazdasági pálya ismeretében tudhatunk meg erről is többet.

Ez utóbbi kialakításával azonban a kormányzat még vár - nagy valószínűséggel arra a világgazdasági jóslatra, amelyet az IMF jövő héten ad közre. Keller László megfogalmazása szerint az Európai Bizottság hétfőn megjelent prognózisa egyértelművé tette, hogy Magyarországnak is módosítania kell, ám - mint hangsúlyozta - nem lehet csak egy prognózisra alapozva elkészíteni a hazai várakozásokat, más nagyon fontos elemzéseket is bevárva kell végiggondolni a módosítást, hogy megalapozottak legyenek a számok.

Keller nem válaszolt konkrét kérdésekre, mondván: meghatározott ütemterv szerint dolgoznak. Az első lépés a gazdasági prognózis elkészítése, utána jön az áttekintése az államháztartás helyzetének, majd ez után döntenek a szükséges intézkedésekről. A vizsgálatoknak - mondta - része a 2009-es hiánycél felülvizsgálata is - ám ezt a kormány "megfelelő felelősséggel" tekinti át, vagyis: lehet, hogy nagyobb deficitet is megengednek majd, mint a GDP 2,6 százaléka. (A tervezett hiány növelésének lehetősége azonban nyilvánvalóan nem parttalan, jelen körülmények között az eddigi nyilatkozatok alapján hármassal már aligha kezdődhet ez a szám.) Továbbá: nincs döntés jelenleg arról, lehet-e zárolni a kisebb bevételek miatt a költségvetés 200 milliárd forintos - ilyen esetekre félretett - tartalékát. Az államtitkár nem kommentálta a Népszabadság azon információját, hogy a kabinet a járulékok és a személyi jövedelemadó csökkentésére készülne - korainak tartva a várható intézkedésekről hivatalos információt adni.

Keller László nem árult el arról sem semmit, hogy a családi pótlék tervezett korlátozása, vagy megszűntetése milyen idei megtakarítást hozna - azt is csak nehezen ismerte el, hogy a korábbi alkotmánybírósági határozatok fényében (amelyek szerint a szociális ellátások esetében megfelelő időt kell hagyni az érintetteknek a felkészülésre) jelentős megtakarítással idén nem lehet számolni ezeken a sorokon. Annyit mondott erről: figyelembe fogják venni az alkotmányossági követelményeket.