A magyar kormány a jövő hónapban szeretné elkezdeni a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - közölték budapesti értesüléseikre hivatkozva londoni felzárkózó piaci elemzők.

A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemző stábja a minap Budapesten járt, ahol találkozott Simor András MNB-elnökkel, a nemzetgazdasági minisztérium és az ÁKK illetékeseivel, valamint nemzetközi pénzintézetek képviselőivel és helyi elemzőkkel.

Magyarországi megbeszéléseikről befektetőknek összeállított, Londonban csütörtökön ismertetett részletes beszámolójukban az RBS szakértői azt írták: a magyar kormány jelezte számukra, hogy az Európai Bizottság és az EKB által felvetett kérdések megoldására összpontosít, különös hangsúlyt helyezve az MNB függetlenségével, valamint a bírói karral és az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre.

E kérdések megoldása után a kormány kezdeményezni fogja a hivatalos tárgyalások megkezdését a valutaalappal egy új programról.

A magyar kormány várakozása az, hogy e tárgyalások március elején megkezdődnek. A kormány arra is számít, hogy március végére le is zárulnak - áll az RBS által a bank elemzőinek budapesti megbeszéléseiről összeállított ismertetésben.

A magyar államháztartás bruttó finanszírozási igénye miatt 4 milliárd euró külső forrás bevonását tervezi a kormány, melynek legkedvezőbb időpontja az eredményes IMF/EU tárgyalások után érkezhet el - jelentette be Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára csütörtökön a Napi Gazdaság által szervezett Makrópálya-haladóknak konferencián.

Az államháztartás folyó finanszírozási igénye 2012-ben az egyik legalacsonyabb, mintegy 674 milliárd forint. Ám a bruttó igen magas, 2 538 milliárd forint, a deviza finanszírozási igény pedig 4,7 milliárd euró.

Hangsúlyozta, hogy a magyar állam piaci finanszírozása biztosított. "Nem látunk olyan folyamatot, amely a napi, heti finanszírozást veszélyeztetné" - mondta, de hozzátette, hogy a tőkepiaci bizalomhiány olyan faktor, amellyel foglalkozni kell. A bizalomhiány az eurózóna adósságválságából, a perifériás országok helyzetéből és a magyar pénzügypolitikai helyzet sebezhetőségéből adódik - mondta.

Megerősítette: az államháztartás finanszírozásának szükségletét a szektorális adók és a relatív magas bankadó elégíti ki, de jövőre az ágazati adók nélkül és csökkentett bankadóval is alacsonyan tartható a nettó finanszírozási igény. A túlzott deficiteljárásban folyó vita arról, hogy az államháztartás hiánya a GDP 2,2-2,5 százaléka, vagy az EB szerinti 3,25 százalék lesz-e fontos vita ugyan, de Nátrán Roland szerint az alacsony mértékeket tekintve irigyelhető helyzetet jelent.

Az idei devizakötvény kibocsátásból 1,3 milliárd eurót kötvénytörlesztésre, 3,3 milliárd eurót pedig a lejáró IMF hitel törlesztésére fordítanak. Kiemelte: a korábban lehívott IMF-hitel törlesztése idén megkezdődött és a tervek szerint halad.

A tartalékok megfelelőek: a magyar állam MNB-nél tartott devizabetéte meghaladja az 1 milliárd eurót, amely az év végéig várhatóan 1,5 milliárd euróra nő. Likvid finanszírozási biztosítékot jelentenek a Mol-részvények és a magánnyugdíj-pénztári átalakításból származó eszközök. Az államháztartás forint és devizafinanszírozása is biztonságban van, de méginkább így lesz az IMF megállapodás megszületésével - erősítette meg.

Hozzátette: ha oldódik az euróválság az is könnyíti a helyzetet. Beszámolt róla, hogy tavaly jelentősen, 1 200 milliárd forinttal nőtt a külföld szerepe az államháztartás finanszírozásában. A forint állampapírállomány mintegy 40 százaléka, a devizának több mint 90 százaléka van külföldiek kezében. Nátrán Roland elismerte, hogy ez sérülékenységet is jelent, de hangsúlyozta, hogy mutatja a bizalmat is a magyar papírok iránt.

A magyar gazdaság iránti bizalom helyreállításához elengedhetetlen az IMF/EU-megállapodás - hangsúlyozta Simor András jegybankelnök ugyanott. Ez védőhálót jelent, erősíti a gazdaságpolitika hitelességét, és segítséget nyújt az államadósság csökkentéséhez - tette hozzá.

Kifejtette: bár az elmúlt évben jelentős volt az alkalmazkodás a magyar gazdaságban, a bizalomhiány, a gyenge forint és a magas adósság miatt sokkal nagyobb, növekedési áldozatokkal járó mérlegalkalmazkodásra van szükség. A bizalomhiány miatt ugyanis az erőfeszítések ellenére az adósság újratermelődik és a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódhat.

A jegybanknak elsődleges célja veszélyeztetése nélkül kell megkísérelnie a növekedési áldozatok csökkentését, az alkalmazkodási pálya simítását - mondta, de hozzátette, az MNB lehetőségei korlátozottak. Az MNB nem tudja átvenni a piacok helyét, csak az átmeneti piaci zavarok kezelésében lehet szerepe. Ezt nem szokványos, a szerdán bejelentett eszközök alkalmazásával éri el.

Simor András hangsúlyozta, hogy a bizalom növeléséhez a kormány részéről kiszámítható és piacbarát gazdaságpolitikára van szükség, amit az EU-val és az IMF-fel történő gyors megállapodás is támogathat. Az ennek nyomán rendelkezésre álló védőháló megerősítheti a gazdaságpolitika hitelességét és mérsékeli a finanszírozási költségeket.

"A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet miatt a bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges" - fogalmazott Simor András. A monetáris politikai eszköztár új elemei közül az elfogadható fedezetek bővítése a likviditás további növelését célozza, míg a hosszú lejáratú hiteleszköz a lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét - tette hozzá.

A jegybank új, univerzális jelzáloglevél-vásárlási programjának célja a hosszú forintforrások felépülésének ösztönzése - hangsúlyozta a jegybank elnöke, hozzátéve, hogy azokat a bankokat kívánja ilyen forrásokkal segíteni az MNB, amelyek fenntartják illetve növelik a vállalati hitelezést.