Immár közhely, hogy a válság nem csak veszély, esély is, az Egyesült Államokban azonban ehhez már hozzáteszik: túl értékes a krízis időszaka ahhoz, hogy elvesztegessük. Európa azonban nem tesz meg mindent azon szerkezeti reformok meghozataláért - például a foglalkoztatás, a hatékonyságnövelés terén -, amelyek nélkül az öreg kontinens hanyatlása nem áll meg - hívta fel a figyelmet Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, EP képviselő a 2011-es EU elnökségről rendezett konferenciasorozat válsággal és az EU-val foglalkozó rendezvényén.

A gazdasági krízis az illúziókkal való leszámolás időszaka volt. A 2004-ben csatlakozó országok az unió  védőernyőjében bízva fizetési mérleg, költségvetési hiányt halmoztak fel, és a bőséges likviditás egy darabig elfedte a kockázatot - mondta Simor András jegybankelnök. Hozzátette: a krízis megmutatta azt is, mekkora az értéke az eurónak, hiszen lényegesen másként érintette a közös pénzt bevezető és az eurózónán kívüli országokat a visszaesés.

Éppen ezért Magyarországnak is mielőbb be kell vezetnie az eurót, és fontos, hogy a válságkezelés helyett egyre inkább egy esetleges újabb krízis kivédésére koncentráljunk. Ennek egyik eszköze, hogy a fiskális fegyelem ne csak rövidtávú fellángolás legyen, hanem hosszútávon csökkenő pályára álljon az adósságállomány.

Oszkó Péter pénzügyminiszter elmondta: szakértők szerint 2011-ben Magyarország lesz az Európai Unió egyik legstabilabb fiskális helyzetű állama. Bizonyítási pont lesz ez arra, hogy a jó válságkezelés után az ország képes önmegtartóztatásra, és nem lép ismét az eladósodás útjára. - Ebben az évben az államháztartási hiány három százalék alá csökkenhet. Miközben versenytársaink még azzal fognak küzdeni, hogyan kedjék ezt el, Magyarország elsőként állíthatja csökkenő pályára az államadósságot, ami jócskán megnövelheti a reputációnkat - tette hozzá. Bokros Lajos úgy vélte: mindez nem elég. A növekedés megalapozásához szerkezeti reformok is kellenek.

A társadalom szerkezete Európában és Magyarországon is torz, ha ez nem változik, lemaradunk. Európa illúziókat
kerget, nincs azzal semmi probléma, hogy a jövedelem oda áramlik, ahol dolgoznak - Kínába, Kelet-Ázsiába - mondta
Demján Sándor, a VOSZ elnöke a rendezvényen. Szerinte ha életben akarunk maradni, ugyanolyan önzőnek kell lennünk, mint tette azt egyes lépéseivel a válság alatt Németország vagy Franciaország.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem munkatársa és az MTA kutatója az EU felelősségét firtatta a válság
kapcsán. Mint mondta: hiba például egyértelmű sikertörténetként bemutatni a kelet-európai csatlakozást, hiszen jól
látszik: ezek az országok mostanáig strukturális problémákkal küzdenek.

Matolcsy György volt gazdasági miniszter úgy véli, a válság után a piac és az állam elmúlt 25 évben tapasztalt
együttműködésénél szorosabb közös munka várható, az üzleti vállalkozások helyett a meghatározó erő a politika lesz,
a globális helyét pedig jórészt helyi, lokális szerveződések veszik át. Szerinte Magyarországnak kicsi, hatékony,
minőségi szolgáltatásokat nyújtó államot kell létrehoznia.