Legfeljebb 1 százalékkal nőhet az idén a háztartások fogyasztása 4-4,5 százalékos infláció mellett – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója egy mai sajtótájékoztatón. Szerinte a magyar kiskereskedelem recessziójának három szakasza figyelhető meg: 2010-ben a vásárlók felhagytak az addigi felhalmozásszerű vásárlással, így csak annyit vásároltak, amire éppen szükségük volt. 2011-ben már érezhető volt, hogy az egyes termékkategóriákon belül az egyre olcsóbb árukat keresték. A vásárlóerő romlása 2012-re általánossá vált, a frissáruk kivételével szinte minden termékkörben csökkent a vásárlás gyakorisága, s azok értéke. 

Mint Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója részletezte: a legnagyobb vesztesek ebből a szempontból a hipermarketek voltak, itt 6,9 százalékkal esett a "látogatottság", de a diszkontok kivételével a többi üzletkategóriában is 2-3 százalékkal csökkent a látogatottság. A diszkontoknál ugyanakkor a vásárlások száma 0,3 százalékkal nőtt. Ez azért is érdekes, mivel a Fidesz által életbe léptetett plázastop valós célja a harddiszkontok térnyerésének megállítása volt, azonban hiába dobta vissza a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Lidl két tucat üzletnyitási tervét, a jelek szerint a vásárlók a lábukkal és persze a pénztárcájukkal szavaztak. (Igaz, a vásárlási gyakoriság nem jelent feltétlenül nagyobb forgalmat, mivel a GfK összefoglalójából nem derült ki, hogy az egyes üzlettípusokban mekkora a vásárlások átlagos értéke.)

Egyelőre függő kérdés, hogy a kormány bevállalja-e az élelmiszeráfa csökkentését is, amit a Csányi-birodalom cégeit is magába foglaló élelmiszer-ipari lobbi ősz óta szorgalmaz – Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozata inkább arra utalt, hogy nem. Kozák Ákos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ma egy kérdés, hogy egy – a szakmai szervezetek által 17 százalékosra javasolt – áfacsökkentés valóban hoz-e forgalomnövekedést. A korábbi években ennek egyértelműen pozitív hatása lett volna, azonban a GfK vezetője úgy látja: a jelenlegi magyar piacon olyan példa nélküli fogyasztói trendek érvényesülnek, illetve a fogyasztói bizalom olyan gyenge, hogy egy áfacsökkentés forgalomra gyakorolt hatása megjósolhatatlan.

A trafiktörvény lehetséges hatásairól szólva Kozák Ákos kifejtette: egy-két éves időtávlatban 1-2 ezer kisbolt tűnhet el a trafikrendszer miatt, ami annyit jelent, hogy a jelenleg nagyjából 10 ezerre becsült független kis üzletek tizede-nyolcada megszűnhet.  

Ez a felvetés éles ellentétben áll a kormány korábbi kommunikációjával. Matolcsy György korábban még azt hangoztatta, hogy a trafikrendszer majd 5-6 ezer új kereskedelmi egzisztenciát teremt. Arra azonban a kabinet kommunikációjával foglalkozók egyszer sem tértek ki, hogy emiatt rengeteg kisbolt húzza majd le a rolót, ami szaporítja a munkanélküliek táborát.

Ugyanakkor a koncessziós trafikosok egy jó része vélhetőleg egy-két nagyobb hálózathoz fog kötődni, így valójában a korábbiakhoz képest jóval kevesebben fognak részesedni a dohány- és ezen keresztül az élelmiszer-kereskedelem egy részéből.