Az ezer milliárdos kérdés: Hamisítás vagy lufi?
A bizottsági ülés összehívásának előzménye, hogy 2009. december 18-án a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a KSH fellebbezését, és helyben hagyta a Fővárosi Bíróság által tavaly áprilisban hozott első fokú ítéletet. Eszerint jogerősen is közérdekű adatnak minősül, ezért a KSH-nak kérésre ki kell adnia az adatvédelmi törvény alapján a túlzott hiány eljárással kapcsolatos magyar jelentésnek már azt a változatát is, amelyet az uniós statisztikai hivatalhoz, az Eurostathoz elküldött, nem pedig csak az Eurostat észrevételei alapján véglegesített változatot. Az adat nyilvánosságának megállapítására Langmár Ferenc újságíró indított pert három évvel ezelőtt.
A túlzott deficit eljárás keretében évente kétszer kell - április 1-jéig, illetve október 1-jéig - a részletes államháztartási adatokat és tervszámokat tartalmazó úgynevezett EDP (notifikációs) jelentést küldeni az Eurostatnak. A jelentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium és a KSH közösen készíti, majd a KSH küldi el az Eurostatnak.
Varga Mihály elnök bevezetőjében elmondta: Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök levelet írt a bizottságnak, amelyben azt írta, hogy külföldi meghívása miatt nem tud jelen lenni, de sem módjában sem szándékában nem áll megjelenni. Veres János volt pénzügyminiszter pedig már előre lekötött elfoglaltsága miatt nem jelent meg - tette hozzá.
Amikor Varga Mihály megemlítette, hogy a bírósági ítélet nyomán a Fidesz feljelentést tett az államháztartásra vonatkozó adatok meghamísítása, "ezer milliárd forintos eltérés miatt", több szocialista képviselő, köztük Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes hangos nemtetszését fejezte ki a bevezető szöveg miatt. A bizottsági elnök folytatva a bevezetőt elmondta: az adatmanipulálás károkat okozott az országnak, Magyarország megítélésének.
Keller László (MSZP) ügyrendi javaslatában azt kérte, hogy a bizottság ismerhesse meg a feljelentést, amelyet a bizottság megszavazott, de erre nem került sor az ötperces szünetet követően sem. Ezután Keller László felszólította Szíjjártó Pétert, a költségvetési bizottság fideszes tagját, egyben a párt szóvivőjét, hogy közérdekű bejelentés révén ismertesse a feljelentés szövegét, de ez elmaradt. A szocialista képviselő arra kérte Varga Mihályt, hogy ne magyarázza félre a bírósági döntést, amely nem hamisításról, hanem az adatszolgáltatás közzétételének időzítéséről szól.
"Valami félreértésről lehet szó, mivel a bizottság elnöke által hivatkozott, a Fővárosi Ítélőtáblán született jogerős ítélet azt mondja ki, hogy a KSH-nak mikor kell nyilvánosságra hoznia az Eurostatnak megküldött notifikációs jelentést" - mondta el a Katona Tamás. A Pénzügyminisztérium államtitkára hozzátette: az ítélet nem szól ezermilliárdról, adateltitkolásról és főleg nem szól adathamisításról. A 2005. évi jelentés 2006. március 31-én elkészült, és az Eurostat a szokásoknak megfelelően a honlapján két hét múlva hozta nyilvánosságra, annál is inkább, mivel ezt a jelentést áprilisi jelentésként ismeri a szakmai zsargon - magyarázta Katona Tamás. (A részletes havi pénzforgalmi szemléletű államháztartási jelentéseket a 2004 január utáni időszakban általában a következő hónap 16-21-e között tette közzé a Pénzügyminisztérium, a 2006. márciusi adatokat április 19-én publikálták.)
A három intézmény által kiküldött valamennyi országjelentést az Eurostat megjegyzés nélkül elfogadta, szemben több más ország jelentésével - jelezte Katona Tamás. Elmondta azt is, hogy a beadott jelentés és az Eurostat által elfogadott változat között egyetlenegy esetben sincs szignifikáns különbség. Az államtitkár hozzátette: a Pénzügyminisztérium által készített államháztartási hiány prognózisok valóban eltértek az EDP jelentésben szereplő számoktól, de ilyen eltérések a Fidesz által vezette kormány idején is rendszeresen előfordultak, hiszen a prognózisokat sok esetben meghaladja az idő.
Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese elmondta: a KSH az államháztartási hiányt, a jegybank az államadósságot, a PM a prognózist készíti a notifikációs jelentésen belül. Bagó Eszter szerint a bírósági ítélet arról szól, hogy bizonyos adatok közérdekű adatnak minősülnek, és közzétételüket az Eurostatnak való megküldéssel egyidőben szükséges megtenni.
A bizottsági ülésre meghívott, a bírósági eljárást kezdeményező Langmár Ferenc újságíró kifogásolta, hogy 2006 márciusában, "a politikailag érzékeny időszakban, csak megkésve tette közzé a jelentést a KSH". Szóvá tette azt is, hogy a KSH az Eurostatnak küldött EDP jelentés szöveges kiegészítését korábban nem tette fel honlapjára, ám a bírósági ítéletet követően aztán pótlólag feltette.
Ezt követően a bizottsági ülés politikai szócsatával folytatódott, ahol a fideszes és szocialista képviselők egymást "oktatták": az ellenzéki képviselők továbbra is adathamisításról és az ország hitelességének veszélyeztetéséről beszéltek, míg a szocialista képviselők szerint az ülés bizonyította, hogy az "adathamisításról szóló lufi kipukkadt".
Kovács Tibor, a költségvetési bizottság szocialista tagja kedden, még az ülés ideje alatt úgy nyilatkozott: a Fidesz kampányrendezvényt akart tartani, azért hívatta össze a bizottság ülését. Leszögezte: kipukkadt a léggömb, nincs szó adateltitkolásról. Varga Mihály politikai megrendelést teljesített, amikor a "2006-os államháztartási adatok eltitkolása kapcsán" összehívta az Országgyűlés költségvetési bizottságát, kiderült ugyanis, a kormány adatszolgáltatási eljárása megalapozott - mondta a szocialista képviselő. Hozzátette: a kormány eljárása megalapozott és megfontolt volt az elmúlt időszakban is.
Varga Mihály viszont az ülés közben tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy "bebizonyosodott az, hogy 2006-ban nem valós adatokat közöltek az államháztartás állapotáról". Varga Mihály véleménye szerint Katona Tamás "mellébeszélt", valamint a PM és a KSH "durva hamisítást követett el azzal, hogy ezeket az adatokat nem hozta nyilvánosságra és másképp magyarázta". Varga Mihály felidézte, hogy a bizottsági ülésen elhangzott idézet Veres Jánostól, "amikor 2006-ban konkrétan elismerte, hogy nem valós adatokat közöltek", mindennél árulkodóbb.
Az ellenzéki politikus hozzáfűzte: nem kaptak választ arra a kérdésre: kit terhel a felelősség azért, hogy ezek a gazdasági adatok nem kerültek nyilvánosságra, és hogy a magyar lakosság nem tájékozódhatott az ország valós gazdasági állapotáról. Varga Mihály a feljelentéssel kapcsolatban elmondta: annak teljes szövege elérhető lesz a Fidesz honlapján.