A tavaly januárihoz képest az exportértékesítés 13,4 százalékkal nőtt, miközben a belföldi értékesítés 12,6 százalékkal, tavaly július óta a legnagyobb mértékben zuhant. A munkanappal kiigazított adatok szerint az export még jobban, 16,3 százalékkal nőtt, míg a belföldi értékesítés hajszállal lassabban, 11,6 százalékkal csökkent.

A termelés januári, kiigazítatlan növekedési üteme 2008 májusa óta a legnagyobb mértékű, miután a múlt évben egyedül decemberben regisztrált szerény, 1,0 százalékos emelkedést a KSH, és szerepet játszik benne a tavaly januári 22,4 százalékos hanyatlást mutató bázis is.

A részletes adatok megegyeztek a korábban közölt előzetes adatokkal és azt mutatják, hogy az ipari kibocsátás 7,9, a belföldi értékesítés 12,3 százalékkal maradt el 2005 havi átlagától, míg az export 6,6 százalékkal nagyobb volt.

Az ipari teljesítmény várható alakulására támpontként figyelembe vehető rendelési adatok nem bíztatnak a januárban mért növekedés folytatódásával. A hónap során befutott új export megrendelések 2,9, százalékkal, a teljes export rendelés állomány az előző hónapok sorába illeszkedő 13,3 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól.

Az új belföldi rendelések féléves mélypontra 23,7 százalékkal estek, a teljes állomány pedig 35,8 százalékkal volt alacsonyabb mint egy éve, amikor az adatok még nem jelezték a mélyülő válságot. Ezek eredőjeként az összes rendelés 16,4 százalékkal alacsonyabb szintet mutatott januárban mint egy évvel azelőtt, és nem változik a tizenöt hónapja töretlenül csökkenő irányzat.

A feldolgozó ipari kibocsátás csaknem negyedét és a kivitel egyharmadát képviselő számítógépek elektronikai és optikai termékek exportértékesítése januárban 23,9 százalékkal megugrott, ami 2008 februárja óta példátlan növekedés, bár így sem egyenlítette ki az egy évvel korábbi, 33,7 százalékos hanyatlást.

A szektor belföldi értékesítésének mélyrepülése ugyanakkor változatlan: 42,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábban már 60 százalékkal megzuhant volumentől. Így a számítógépek elektronikai és optikai termékek kibocsátási volumene éves összevetésben 21,7 százalékkal nőtt ugyan, de ezzel még a két évvel ezelőtti szintet sem érte el, minthogy tavaly januárban 30,4 százalékkal már elmaradt az attól egy évvel korábbitól.

A másik húzó ágazat, a járműipar, amely a feldolgozóipari termelés és export egyformán negyedét adja, negyedik egymást követő hónapban növelte exportját és januárban 18 százalékos bővülést regisztrált. A járműipar kibocsátási volumene 21,4 százalékkal nőtt egy év alatt, amit a KSH egyaránt tulajdonít az alkatrészek és a közúti járművek kibocsátásának, annak ellenére, hogy a belföldi értékesítés 28,5 százalékkal elmaradt a tavaly januáritól. A termelés növekedése azonban ezzel együtt sem kompenzálta a tavaly januári 41,7 százalékos zuhanást.

A gépgyártók januárban 26,6 százalékos éves összevetésű növekedéssel folytatták az október óta tartó exportoffenzívát, a gyógyszerexport volumene 34,5, a vegyi anyagok kivitele 31,1 százalékkal, az élelmiszereké 6,5 százalékkal nőtt.

Az ipari termékek belföldi értékesítésére a fogyasztói és beruházási kereslet pangása egyaránt rányomta bélyegét: a villamos berendezések honi eladásai 61,4 százalékkal estek, a már tavaly januárban is 46,8 százalékkal megsüllyedt szint alá. A gépek értékesítési volumene - a tavaly egész évben regisztrált kivételes (22 százalékos) növekedés után januárban 36,8 százalékkal csökkent.

A hazai gyártású élelmiszer, ital és dohánytermékek belföldi értékesítése a szezonális trendet megtetézve, 36,4 százalékkal zuhant, az egy évvel korábban már 29 százalékkal megcsappant szint alá.
Az ipari termelés 2009 decemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt, míg munkanappal kiigazítva 1,2 százalékkal csökkent.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is korrigált ipari termelési index 5,9 százalékkal - az egész év során a legmeredekebben - mérséklődött decemberben.