A határidő kitolásáról szóló indítványt Szabó Lajos képviselő (MSZP) nyújtotta be a parlamentnek. Az IMF-hitelből elkülönített összegből a tavaly decemberben elfogadott törvény szerint ez év március 31-ig 300 milliárd forintot használhat fel a kormány a hitelintézetek tőkéjének megerősítésére, az összeg másik feléből pedig 2009 végéig legfeljebb 1500 milliárd forint összegű garanciát nyújthat.

A tőkerészre a szigorú feltételek miatt eddig nem volt jelentkező, a bankok inkább a hitelezés visszafogásával igyekeznek "kibekkelni" a nehéz időszakot. Az OTP Bank, amely mögött nem áll külföldi anyabank, sőt, a pénzintézet maga felelős más országokban lévő külföldi leánybankjaiért, az osztrákhoz hasonló bankmentő csomagot szeretne. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az OTP Bank februári gyorsjelentésének ismertetésekor elmondta: ez abban különbözik az angolszász csomagtól, hogy feltételek nélkül biztosítja a bankoknak a kiegészítő likviditást.

A banktámogató csomag elfogadása óta egy hitelintézetnél került sor tőkeemelésre: az MKB Bank tulajdonosa, a BayernLB emelte meg 26,5 milliárd forinttal leánybankja saját tőkéjét. Ezzel részben az MKB növekedéséhez kívánt forrást biztosítani, részben - dicséretes módon - a magyar pénzügyi rendszer likviditását kívánta növelni. A tőkejuttatás ezentúl nyilvánvalóan azt a célt is szolgálta, hogy az MKB helyt tudjon állni külföldi piacain is, a BayernLB ugyanis magyar bankján keresztül terjeszkedett Bulgáriában és Romániában.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy nem tartaná presztízsveszteségnek, ha valamelyik külföldi tulajdonú bank tőkét venne igénybe, feltéve, hogy cserébe vállalja vállalati hitelezésének bővítését. A tőkeemelést kérheti a hitelintézet, de az állam önhatalmúlag is elrendelheti. Kérelemre történő tőkeemelés esetén az állam egyebek mellett tagot delegálna a hitelintézet igazgatóságába és felügyelő bizottságába, s korlátoznák a vezető állású személyek juttatásait.

A tőkeemelésre sor kerülhetne különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény kibocsátásával is (jegyzésére kizárólag a magyar állam volna jogosult), ami vétójogot biztosítana az osztalékfizetésről határozó, az egyszerű többségű és a háromnegyedes többségű döntésekkel szemben, a hitelintézeti tőkeemelésre vagy a részvények szabályozott piacra való bevezetésére és kivezetésére azonban a vétójog nem vonatkozna.

Hivatalból indított tőkeemelésre akkor kerülhet sor, ha valamely hitelintézet 20 munkanapon túl, a mérlegfőösszeg 5 százalékát meghaladó mértékben veszi igénybe a Magyar Nemzeti Bank likviditási hitelét, ha szavatoló tőkéje nem éri el a tőkekövetelmény 50 százalékát, ha a vállalt állami garancia alapján kifizetés történik, és azt a hitelintézet 30 napon belül nem téríti meg az államnak, vagy a hitelintézet fizetésképtelensége a hazai pénzügyi rendszer működésében súlyos károkat okozna.

A garanciarészre valószínűleg lenne érdeklődő, ám felhasználásának feltételei még nem ismertek, az erre vonatkozó végrehajtási rendelet ugyanis még nem jelent meg.

A garancia lehetőségével a törvény szerint azok a hitelintézetek élhetnek, amelyek még nem tőkehiányosak, s a garanciavállalást az MNB elnöke és a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke együttesen javasolja. A garancia azon hitelszerződésre vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozik, amelyek lejárata legalább 3 hónap és legfeljebb 5 év, és a kötelezettség a törvény hatályba lépését követően, de legfeljebb 2009. december 31-ig keletkezik euróban, svájci frankban vagy forintban. A garanciáért díjat kell fizetni, s az igénybe vevő hitelintézetnél a vezető állású személyek munkabérét, díjazását és jutalmazását korlátozzák.