Az európai tőzsdék viszonylag derűlátó hangulatban nyitottak szerdán, Spanyolország leminősítése nem nagyon osztott és szorzott, mert közben olyan hírek terjedtek el, hogy a francia és a német kormány egyezségre jutott az eurózóna tagországai által létrehozott pénzügyi mentőalap (EFSF) 440 milliárd eurós hitelkapacitásának a bővítéséről, méghozzá kétezer milliárd euróra, amit tőkeáttételi technikák révén érnének el. (Némi vihart az okozott, hogy időközben arról jelentek meg hírek, hogy mindez csupán "kacsa" volt, egyelőre nincs erről megegyezés.)

A tagok biztosítanák a nyújtott hitelek valamely részét – eddig húsz százalékról szóló hírek terjedtek el. Párizsban és Berlinben cáfolták a megállapodás hírét, de elemzők szerint a szerdai tőzsdei hangulat azt jelzi: a befektetők nagyon számítanak rá, hogy most már valami tényleg történik az eurózóna államadósság-válságának a lezárására. S bár Angela Merkel német kancellár továbbra is hűtené a várakozásokat, addig a jövő évi elnökválasztási kampányra készülő Nicolas Sarkozy államfő már drámai hangot üt meg, mondván, aki lehetősé teszi az euró összeomlását, az Európa összeomlásáért is felel majd.

Az üzenet persze a piacoknak is szól, hiszen a Moody's hétfőn éjjel arra figyelmeztetett, hogy Franciaország legjobb adósi besorolása is veszélyben forog a banki feltőkésítések és a valutaövezeti mentőakciók tetemes költsége, s annak a költségvetésre gyakorolt hatása miatt. A tízéves francia államkötvények hozama 19 éves rekordot döntött a német hasonló papírokhoz képest, ahogy egy százalék fölé emelkedett a különbség.

A spanyolok viszont már 3,33 százalékkal fizetnek többet, mint a németek a finanszírozásért, vagyis egyre mélyebbre süllyednek az adósságválságban, amelynek megoldatlanságára hivatkozva minősítette le kedden éjjel a Moody's az állampapírokat, méghozzá két kategóriával, az A1-es sávba helyezve őket. Ez persze azt jelenti, hogy Madridnak vélhetően még többet kell fizetnie a jövőben, vagyis eszkalálódik az eurózóna krízise.

A Moody's ugyanis a harmadik volt a sorban, az S&P és a Fitch néhány napja hasonló döntést jelentett be. A friss leminősítés indoklásában az olvasható, hogy a tetemes állami hiteligény, valamint a bank- és a vállalati szektor külső adóssága finanszírozási nehézségeket okoz, s ehhez társul a lassú növekedési ütem, ami persze az egész valutatérséget is jellemzi. A Moody's 1,8 százalékról egy százalékra módosította a spanyol gazdaság jövő évi növekedési ütemére korábban adott előrejelzését.

Az Európai Unió, illetve az eurózóna állam- és kormányfőinek valóban csak néhány napjuk maradt arra, hogy kidolgozzák legalább a megoldás keretét, amibe nemcsak az EFSF bővítését, hanem a görög csőd módozatait és a magánbefektetők részvételének az arányát és az valutaövezet új gazdasági kormányzásának részleteit is bele kéne illeszteniük. Az uniós intézmények közben a maguk módján igyekeznek a szabályozásban előrelépni, bár éles nemzeti viták kísérnek minden egyes lépést.

Egyrészt a pénzügyi szabályozásban a versenyt és a nyitottságot megőrizni óhajtó britek és a szigorú németek csapnak össze, másrészt ügytől függően más ellentétek is kialakulnak. A három brüsszeli intézmény kedden éjszaka jutott megállapodásra, hogy lényegében betiltják a rövidre eladás (short selling) legspekulatívabbnak tartott, fedezetlen fajtáját. Berlin ezt mindenképpen szorgalmazta, mert úgy vélte, hogy az államcsőd elleni védelmet szolgáló swap termék (melynek angol elnevezése credit default swap, CDS) rövidre eladása, azaz az áresésre spekulálás növelheti a piaci feszültségeket az államkötvények esetében.

A britek ellenálltak, az olaszok és a spanyolok sem értettek egyet, mert attól tartanak, hogy éppen ezen tranzakció kiiktatása emeli majd költségeiket. (A short selling során olyan termékeket – például részvényt, CDS-t - ad el valaki, amik még nincsenek a befektető birtokában, hanem azokat kölcsönveszi egy másik brókercégtől. Ez a befektetési stratégia akkor termel profitot, ha a termék árfolyama esik. Viszont a termék árfolyamának emelkedésekor veszteséget okoz. Ennek fedezetlen – naked - változata az, amikor kölcsön sem veszik a terméket.) Az Európai Parlamentben olyan többség alakult ki, amely mindenképpen meg akarta regulázni a piacokon ezeket az ügyleteket.

Az új uniós megállapodás értelmében az új felügyeleti hatóság bekérheti az adatokat a rövid pozíciókról, a CDS-ek fedezetlen rövidre eladásának tilalmát pedig fel lehet függeszteni, ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy az állampapírpiacon a tiltás nagyobb bajt okoz, mint az engedélyezés.