Az Európai Bíróság megtartotta szerdán az első tárgyalást abban az ügyben, amelyben a Fővárosi Bíróság (a Fővárosi Törvényszék elődje) kért választ a testülettől a korábban fizetésképtelenné vált MÁV Általános Biztosító Egyesülettel (MÁV ÁBE) kapcsolatban.

A magyar bírói fórum arra keresi a választ, hogy perelhető-e a magyar állam, továbbá helyt kell-e állnia az államnak a fizetésképtelenné vált MÁV ÁBE-nél érvényes biztosítással rendelkező ügyfelek által okozott károkért.

A magyar állam ellen öt magánszemély indított kártérítési pert; a MÁV ÁBE-nél volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), de a fizetésképtelenné vált biztosító az általuk okozott kárt nem térítette meg, ezért nekik kellett helytállniuk.

Egy uniós irányelvre hivatkoznak, amely szerintük előírja, hogy a magyar államnak létre kellett volna hoznia egy alapot, amely ilyen esetekben fedezi a károkat.

Az ügyben eljáró Fővárosi Bíróság azt kérdezte a luxemburgi székhelyű bíróságtól, hogy Magyarország a történtek időpontjában megfelelően átültette-e a nemzeti jogába a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályokat. Ha nem, akkor a hibás jogalkotása miatt kártérítési felelősséggel tartozik-e a MÁV ÁBE ügyfeleinek, akik érvényes biztosításuk ellenére kénytelenek voltak maguk kifizetni az általuk okozott károkat a fizetésképtelenné vált biztosító helyett.

Az FB általánosan is feltette a kérdést az Európai Bíróságnak: felelősségre vonható-e az állam, ha hibás jogalkotásával kárt okoz? – derül ki a tárgyalásra készített bírói jelentésből.

Maria Berger bíró jelentéséből az derül ki, hogy az Európai Bizottság és a magyar állam szerint Magyarország az uniós jogot megfelelően átültette a hazai jogrendbe, így nem róható fel neki mulasztás ez ügyben.

A történtek időpontjában Magyarországon volt egy garanciaalap. Ez helytállt a károkozó helyett, ha a baleset időpontjában nem volt biztosítása, kiléte ismeretlen volt, vagy ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy forgalomból kivont járművel okozták.

Ebben az esetben azonban a károkozóknak volt érvényes biztosításuk, a kárt forgalomba helyezett járművel okozták. Ezért nem volt megfelelő jogi alap az általuk okozott károk károsultjaival szembeni helytállásra – ismerteti a bíróság hírlevele.