Az elemzők 0,7 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek márciusról. Februárban a tizenkét havi infláció 1,2 százalékra emelkedett a  januári 1,1 százalékról, amely a legkisebb volt 1999. július óta.

Az irányzatot előre jelezte a német infláció alakulása: ott a  tizenkét havi infláció márciusban 0,5 százalékra - EU-szabvány  szerint számolva 0,4 százalékra -, 1999. július óta a  legalcsonyabbra esett a februári 1,0 százalékról, amint a szövetségi  statisztikai hivatal múlt hét végén közölte. Németországban már  novemberben az EKB riadószáma alá, 1,4 százalékra csökkent a  tizenkét havi infláció az októberi 2,5 százalékról EU-szabvány  szerint számolva, miután 2007. áprilistól makacsul a 2 százalékos  riadóküszöb fölött volt.

Előzőleg, decemberben az 1,6 százalékos tizenkét havi infláció  is már két és féléves mélységi rekord volt az euróövezetben, miután  novemberben a legnagyobb ütemben csökkent az infláció a közös  statisztika 1997-es kezdete óta, 2,1 százalékra éves  összehasonlításban. A decemberi tizenkét havi infláció már elmaradt  az Európai Központi Bank (EKB) tizenkét hónapra legföljebb 2  százalékos, folyamatos céljától. Előzőleg az euróövezeti ütem  utoljára 2007. augusztusban volt az EKB célja alatt.

Az adatok megerősítik, hogy az EKB folytathatja a  kamatcsökkentést a gazdaság támogatása végett. Az elemzők  csütörtökön ismét fél százalékpontos csökkentést várnak a banktól,  1,0 százalékra. Ez úgyszólván kötelező is az EKB számára, hiszen a  legföljebb 2 százalékos tizenkét havi infláció alulnézetből is  kötelező célja, amennyiben az árstabilitás a fenntartható gazdasági  növekedés egyik feltétele.

Az EKB októberben kezdte az enyhítést, 4,25 százalékról,  legutóbb e hónap elején enyhített, fél százalékponttal 1,50  százalékra csökkentve alapkamatát.

Az infláció lassulása már nem csak a külső hatásokat - a kőolaj  és az élelmiszerek nagy árveszteségét - jelzi, hanem az általános  gazdasági visszaesést, a belső kereslethiányt is tükrözi.

Két vagy több egymást követő negyedéves visszaesés után már a  tavalyi negyedik negyedév végén recesszióban volt az EU-ban Dánia,  Finnország, Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Portugália,  Magyarország, Észtország, Olaszország, Spanyolország, Lettország,  Litvánia és Svédország, és, főleg a német eredmények miatt, az  euróövezet egésze is az átlag szintjén. Még csak egy negyedévi - a  negyedik negyedévi - negyedéves visszaesése alapján recesszió felé  tartott a belga, a francia, a cseh és az osztrák gazdaság.

Az Európai Bizottság januárban 0,9 százalékos átlagos  GDP-növekedést becsült az euróövezetben tavalyról, idénre 1,9  százalékos visszaesést, jövőre 0,4 százalékos növekedést jósolt.  Később, január végén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,0 százalékra  becsülte az euróövezetben idén várható átlagos GDP-csökkenést, és  0,2 százalékra tartotta csak a jövőre lehetséges növekedést. Két  héttel ezelőtt az IMF már 3,2 százalékra növelte az idei euróövezeti  visszaesés kilátását, és 0,1 százalékra csökkentette a jövő évi  növekedés esélyét.