Az EU részéről indulhatnak a tárgyalások, a labda a magyar parlamentnél
A bizottság azután adott zöld jelzést, hogy a magyar kormány bemutatta a jegybank törvény módosítását, ami a szóvivő szerint minden pontban kielégítette a januárban indított kötelezettségszegési eljárásban jelzett aggályokat, és kívánt változtatásokat. A bizottság ezért elvben döntött a jegybank függetlensége miatt indított eljárás lezárásáról, amit hivatalosan akkor zár le, amikor a parlament elfogadja a módosító-javaslatot, és azt kihirdetik a Magyar Közlönyben. Ezzel kapcsolatban a szóvivő szerint Orbán Viktor kormányfő kedden ígéretet tett Jose Manuel Barroso bizottsági elnöknek, hogy ezt az Országgyűlés ezt a lehető leggyorsabban megteszi.
A bizottság közleménye szerint a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak, hogy folytatják a konzultációt az Európai Központi Bankkal (EKB), hogy a még nyitott kérdésekben megoldást találjanak. Itt többek között a jegybank harmadik alelnökének kérdésére, és a Monetáris Tanács kibővítésére utalnak, amelynek meglépése ugyan nem sért uniós jogot, tehát eljárást nem lehet indítani miatta, de aggasztja a hitelnyújtásban részt vevő intézményeket. Név nélkül nyilatkozó diplomáciai források rámutatnak: a magyar fél figyelembe vette az EKB véleményét a jegybank-törvény módosító-javaslataiban, de ez nem azt jelenti, hogy átvette azt. Ugyanakkor hozzáteszik: az ügy még felmerülhet a hiteltárgyalások során is. Ez tűnik most egyébként a bizottság megközelítésének: az uniós jogalap nélkül nem megfogható kérdéseket adott esetben a tárgyalások során hozzák elő, ha erre szükség lesz.
Brüsszeli források szerint egyébként Orbán Viktor nem mutatott Barrosónak a múlt héten benyújtott módosításoknál túlmenő javaslatokat a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, tehát a bizottság a múlt kedden benyújtott módosító-javaslatokra bólintott rá. A források rámutatnak: a magyar kormány több ponton engedett (például a Monetáris Tanács napirendjének bemutatása a kormánynak, a kormány képviselőjének részvétele a tanács ülésén, a PSZÁF és az MNB összeolvadása), míg a magyar érveknek sikerült meggyőzniük a bizottságot az MNB-elnökének esküje és fizetése kérdésében.
A hiteltárgyalások megkezdésének dátuma még nincs, az Európai Bizottságnak ez ügyben a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kell még konzultálnia. A bizottságnál arra is kitérnek: most megkezdhető a tárgyalás, de a sikeres lezárásához az is kell, hogy a Velencei Bizottságnak a magyar igazságszolgáltatásról szóló jelentésében szereplő öt pontot a magyar hatóságok végrehajtsák. (Ez az öt pont: az Országos Bírói Hivatal elnökének hivatalban maradásának kizárása a kilenc éves mandátum lejárta után, az OBH-elnök döntéseinek indoklása és az azokkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség megteremtése, az ügyek átszignálásának objektív kritériumrendszerének megteremtése, nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, és meg kell oldani a próbaidővel kapcsolatos kifogást is.)
Ez ügyben is történt azonban előrelépés. A Velencei Bizottság véleményének nyilvánosságra kerülése után a kormány törvénymódosítást nyújtott be, amit további módosító-javaslatok követtek Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára és Orbán Viktor budapesti megbeszélése nyomán. A múlt héten Jagland tárgyalt Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, amikor is újabb pontokban egyeztek meg – de forrásunk részleteket nem akart elárulni.
Az igazságszolgáltatás függetlensége kérdésében tehát a bizottság egyelőre nem indít eljárást, de továbbra is követik a fejleményeket. A Velencei Bizottság ajánlásaival kapcsolatban a bizottság politikai garanciákat kapott a kormányfőtől, hogy együttműködik a jogászokból álló testülettel. A bizottság közleménye szerint Magyarország elkötelezte magát, hogy „gyorsan és teljes mértékben kezeli” a Velencei Bizottság ajánlásait, de forrásaink megerősítik, Orbán nem vállalt garanciák az ajánlások teljes végrehajtására. – Ha nem érkezett volna zöld jelzés Strasbourgból, akkor nem érkezett volna zöld jelzés Brüsszelből – utalt egyik forrásunk az Európa Tanács székhelyére (melynek tanácsadó testülete a Velencei Bizottság).
Két kérdésben az Európai Bíróság elé viszi az Európai Bizottság Magyarországot. Az adatvédelmi hivatal függetlensége ügyében indított eljárásban azért, mert bár történt előrelépés az ügyben, de a bizottság álláspontja szerint az előző biztos mandátumának megszakítása ellentétes az uniós joggal. A magyar érvelés szerint új hivatal jött létre, új mandátummal rendelkező vezetővel, így nem lehet beszélni az előző biztos mandátumának idő előtti megszakításáról.
A bírák nyugdíjaztatása ügyében is az Európai Bírósághoz megy a bizottság, és gyorsított eljárást kér, tekintve, hogy a kérdéses bírák nyugdíjaztatása már megtörtént. A bizottság azt kéri a magyar hatóságoktól, hogy a nyugdíjaztatást függesszék fel, amíg a bíróság nem dönt a kérdésben. Ez utóbbi diplomáciai források szerint azért sem valószínű, hogy megtörténik, mert az érintett bírák nyolcvan százaléka már eleve nyugdíjas volt, és úgy dolgozott bíróként.
A Barroso-Orbán találkozón információink szerint valóban jó volt a hangulat. Míg a portugál politikus állítólag ismét szóba hozta a magyar kormányfő részéről tapasztalható kettős beszédet, addig Orbán sajnálatát fejezte ki, hogy a valósággal ellentétben a sajtóban ő EU-ellenes politikusként jelenik meg, Barrosót pedig magyar-ellenesnek állítja be a média.
