Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevői megállapodtak abban, hogy a legerősebb fejlett és felzárkózó gazdaságú országok, a Húszak (G20) április elején tartandó londoni csúcsértekezletén javasolni fogják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon forrásainak megkétszerezését, amelyekből "gyors és rugalmas" segítséget lehet adni a pénzügyi egyensúlyhiánnyal, fizetési nehézségekkel küzdő országoknak - derült ki a csúcs helyszínén kiszivárogtatott zárónyilatkozat-tervezetből.
A dokumentum nem tesz említést arról, hogy 250 milliárd dolláros forrásbővítéshez mekkora összeggel kíván hozzájárulni az EU. Uniós tisztségviselők azt mondják, hogy az unió 75 milliárd dollárral venne részt az IMF-keret növelésében, de a végleges összeg meghatározásával meg akarják várni a londoni csúcsot.

Az EU-csúcs záróokmány-tervezete kívánatosnak tartja az IMF reformját is annak érdekében, hogy a Valutaalap jobban tükrözze a világgazdaság erőviszonyait. Ez lényegében pozitív válasz Kína azon igényére, hogy erősebben beleszólhasson az IMF döntéseibe.

A tervezet szerint az uniós állam- és kormányfők most nem döntöttek arról, hogy növeljék azt a jelenleg 25 milliárd eurós EU-keretet, amely a bajba került, euróövezeten kívüli uniós tagországok megsegítését szolgálja. Korábban felmerült ugyan, hogy emeljék e keretet 35 - más elképzelés szerint 50 - milliárd euróra, és Veres János magyar pénzügyminiszter azt valószínűsíti, hogy még ebben az évben döntés születik az emelésről, a mostani csúcstalálkozón azonban a jelek szerint nem hoznak ilyen határozatot. Diplomaták szerint az elgondolás már most is "széles körű" támogatást élvez, ami persze azt jelenti, hogy még nem teljes az egyetértés. A keretből már részesült Magyarország és Lettország. Eredetileg a keret 12 milliárdos volt, és éppen a magyar forrás-igénybevétel nyomán emelték 25 milliárd euróra.

Az uniós zárónyilatkozat tervezete szerint a további válságok elkerülése érdekében szükség van a pénzügyi piacok jobb szabályozására és ellenőrzésére, e piacok azon termékeinek és szereplőinek alapos szemmel tartására, amelyek és akik a pénzügyi rendszerre nézve kockázatokat jelenthetnek.