Az Európai Unió nem készül a görög drachmára
Bár uniós források a csúcs előtti napokban rendre hangsúlyozták, hogy döntések most még nem várhatók, a megbeszélés ezzel együtt, úgy tűnik, nem hozott áttörést semmilyen területen. A döntések – ha lesznek – a június végi formális csúcstalálkozóra maradnak. A szorosabb gazdasági unió „építőelemeit” addig Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének stábja dolgozza ki.
Az állam- és kormányfők ismét megerősítették, azt szeretnék, ha Görögország az euróövezet tagja maradna, és eközben teljesítené a korábban vállalt kötelezettségeket – azaz hajtsa végre a mentőcsomag feltételeként megjelölt megszorításokat.
Korábban a Reuters hírügynökség azt jelentette, hogy az eurócsoport mellett dolgozó szakértői testület azt javasolta a közös valutát használó országoknak, készítsenek készenléti terveket arra az esetre, ha Görögország kilépne az övezetből. Mark Rutte holland miniszterelnök a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy a vezetők nem vitatták meg a görög kilépés lehetőségét.
A brüsszeli csúcson bemutatkozó új francia államfő, Francois Hollande a találkozó után azt mondta, nem tud arról, hogy bármilyen csoport ilyen készenléti terveken dolgozna, és hogy Franciaország nem feltételezi a görög kilépés bekövetkezését. A francia államfő szerint a növekedésnek új lendületet kell adni, s így a küszöbönálló döntéseken (infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozó projektkötvények, az Európai Befektetési Bank feltőkésítése és a strukturális alapokból fennmaradt pénzek hatékonyabb elköltése) túl kell lépni. Mint mondta, a tanácskozáson felvetette az eurókötvények bevezetésének lehetőségét, ezzel kapcsolatban több állam támogatta, míg mások ellenezték az álláspontját.
Hollande kifejtette: a kockázatot közösségivé alakító kötvényeket a jövőbeli adósságok finanszírozására kéne használni, nem a múltban felhalmozottakra. Hollande elismerte, az eurókötvények bevezetéséhez szerződést kéne módosítani, de mint mondta, ilyesmiről a szerdai csúcstalálkozón nem esett szó.
Hollande felvetette a pénzügyi tranzakciós adó lehetőségét is (amelyet az Európai Parlament is támogat), illetve, hogy az európai mentőalapot bankok feltőkésítésére is lehessen használni. Hozzátette: a tagállamok álláspontjai ezeken a területeken is nagyon eltérőek.
Az új francia elnök egyébként az éjszaka közepén is készségesen válaszolgatott az újságírók kérdéseire. Hollande ugyanakkor tréfásan, de panaszkodott arra, hogy egyes tagállamok vezetői rendkívül hosszan szólaltak fel. Hollande utalt arra is, változóban az európai politikai széljárás – aminek részben ő is haszonélvezője –, és ezt a nyomást a többi uniós vezető is érzi. Egyébként úgy tudjuk, az Európai Néppárt vezető politikusainak szerda délutáni eszmecseréjét is inkább a baloldali előretörés, semmint a válság dominálta.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a találkozó után közölte: júniusra kidolgozzák a szorosabb gazdasági és monetáris unió alapköveit és kereteit. Arra engedett következtetni, hogy ebben már az eurókötvények is szerepet kaphatnak.
Az uniós bankbetét-garancia – amely a kontinensméretű bankrohamokat lenne hivatott megakadályozni – szintén felmerült, de csak említés szintjén, közös álláspont nem alakult ki. Ennek megvalósításáról is Van Rompuy kabinetje készít el júniusra egy dokumentumot. Egyes tagállamok állítólag felvetették az Európai Központi Bank mandátumának megváltoztatását is (hogy közvetlenül az elsődleges piacról vehessen államkötvényeket), de ez ismét teljes mértékben vörös vonalnak bizonyult Németország számára.
