Az EU-direktíva ellenére csúsznak az állami kifizetések

Nem hozott látható eredményt a közszféra kifizetési határidőinek csökkentésére kialakított EU-direktíva: fél évvel a hatálybalépése után mindössze két uniós ország teljesíti a 30 napos fizetési határidőt állami megrendelések esetén.

Nem hozott látható eredményt a közszféra kifizetési határidőinek csökkentésére kialakított EU-direktíva: fél évvel a hatálybalépése után mindössze két uniós ország teljesíti a 30 napos fizetési határidőt állami megrendelések esetén, de Olaszországban átlagosan 170 napot is várhatnak pénzükre a beszállítók – áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentésében. Míg korábban az európai vállalkozások többsége lelkes volt az akkori tervezet elképzeléseivel kapcsolatban, mostanra csak töredékük vélekedik úgy, hogy az európai kormányok mindent megtesznek a fizetési késedelmek csökkentése érdekében. 

Évente mintegy 450 ezer munkahely szűnik meg az Európai Unióban fizetésképtelenségi eljárások miatt, a hitelezők körülbelül évi 24 milliárd eurót írnak le veszteségként, és az európai vállalkozások 57 százaléka számolt már be arról, hogy számláit késve egyenlítették ki. Az unió éppen ezen az állapoton kívánt javítani a 2013. március 16-án életbe léptetett irányelvvel, amely elvileg maximalizálta a fizetési határidőket.

Ennek alapján az állami megrendelőknek vagy a hatóságoknak 30 napon belül, illetve rendkívüli körülmények esetén 60 napon belül kell fizetniük az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. 

Az Atradius szerint fél évvel a hatálybalépés után még nagyon messze van a cél: jelenleg az európai vállalkozások átlagosan 61 napot kénytelenek várni pénzükre állami megrendelés esetén. A csúcsot Olaszország tartja 170 napos átlagos fizetési időtartammal, míg Görögország a második helyen áll 159 nappal, de velük együtt összesen négy olyan tagország is van, ahol az átlag meghaladja a 130 napot. A 27 EU-tagország közül pedig mindössze Észtország és Finnország tudja tartani a 30 napos fizetési határidőt.

Bár sokszor hallani, hogy vége a válságnak, az adatok tükrében mégis érdemes megválogatni vevőinket, hiszen még a korábban kimondottan pontos fizetőnek számító állami megrendelők is késve egyenlítik ki a számlákat. Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a gazdasági válság elhúzódott, érdemi növekedés pedig még nem indult meg – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Érdemes megjegyezni, hogy a 27 tagállam közül mindössze 9 ország ültette át joggyakorlatába 2013. március 16-ig az irányelvet, a többiek fokozatosan (Magyarország 2013. július 1-én), de Belgium és Németország még mindig nem.

A felmérés szerint Magyarország nem áll rosszul: az átlagos fizetési határidő 30,8 napot tett ki, de a magyar válaszadók által kibocsátott belföldi és külföldi számláik teljes értékének átlagban 24,9 százalékát és 17,8 százalékát nem fizették ki az esedékességi határidő lejártakor. A késések átlagos időtartama elérte a 23 napot – mutat rá az Atradius jelentése.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.