Ezzel szemben a kormány a munkavállalók reálkeresetének megőrzését szorgalmazta a minimálbér vonatkozásában is az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki plenáris ülésén. Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: a személyi jövedelemadó sávjának eltolása és az adójóváírás változása nyomán jövőre az átlagnál többet keresők nettó jövedelme nő, így azoknál javasol bruttó béremelést a kormány, akiknek a keresete jóval elmarad az átlagtól.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke megerősítette, hogy a szakszervezetek ragaszkodnak a minimálbér és a szakmunkás bérminimum intézményének fenntartásához. Jövőre 80 ezer forintos minimálbért javasolt, és a szakmunkás bérminimumnál alkalmazott 122 százalékos szorzót.

A szakszervezeti oldal szóvivője azt mondta: "nehéz helyzetbe hozott minket az adószabályok változása, mivel az átlagos, vagy az átlagnál többet kereső munkavállaló nettó keresete valóban nő, de mi nemcsak az átlagot képviseljük, ezért célunk, hogy az átlagnál kevesebbet keresők helyzete se romoljon".

Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője, szerint a 80 ezer forintos minimálbér-javaslat elfogadhatatlan. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára arra hívta fel a szakszervezetek figyelmét, hogy a gazdaság jövőre még visszaesik, így a reálértéken a közel hét százalékos minimálbéremelés abszurd.

A munkaadói oldal egyébként egyetért a minimálbér intézményének fenntartásával, mert ehhez az fogalomhoz több, társadalmilag fontos összeg kapcsolódik - tette hozzá a VOSZ főtitkára. Az Országos Érdekegyeztető Tanács következő plenáris ülésére október 16-án kerül sor.