A 2008-ban kirobbant gazdasági válság után 2009 a likviditásbővítés éve volt a pénz- és tőkepiacokon, melynek hatására a világ tőzsdéi szárnyalásba kezdtek. A legtöbb esetben a kormányok és jegybankok a gazdaság fellendítése érdekében rekordmennyiségű pénzt pumpáltak a gazdaságokba, ami megmentette a világgazdaságot az összeomlástól, de nem akadályozta meg a recesszió kialakulását, a munkanélküliség robbanását és a fogyasztás zuhanását. Magyarországon - a recessziótól eltekintve - eközben ellentétes folyamatok zajlottak: a magasan alakuló jegybanki alapkamat mellett a kormány az államháztartás hiányának lefaragásán dolgozott.

Szécsényi Bálint, az Equilor ügyvezető igazgatója szerint 2010-ben a világgazdaság minden kétséget kizáróan magára talál, ugyanakkor korántsem ilyen egyértelmű, hogy a növekedés hogyan oszlik meg az egyes régiók között. Szembetűnő lesz a különbség a fejlett és a fejlődő országok növekedési rátája között: míg utóbbiak számottevően húzhatják a globális növekedést, addig a fejlett államok valószínűleg alulteljesítenek majd. Az infláció mérsékelt marad a fejlett országokban, aminek köszönhetően az év első felében alacsonyan maradhatnak a kamatok és a világ vezető jegybankjai csak az év közepétől kezdhetik el visszavonni korábbi likviditást javító intézkedéseiket, azaz az év második felében elindulhatnak a kamatemelések. A gazdaságok gyenge teljesítményéért nagyban felelős lakossági fogyasztás továbbra is alacsony marad, amit csak tetéz, hogy a munkanélküliségi mutatók vészesen magas szinten ragadnak be.

2010 második félévében, illetve különösen a 2011-es év egészében a befektetők egy olyan új fogalommal ismerkedhetnek meg, amely befolyásolja majd az elkövetkező évek makrogazdasági folyamatait is.
Az exit, avagy kivonulási stratégia lényege, hogy a világ fejlett, illetve fejlődő részén a kormányok és a jegybankok hozzálátnak a gazdaságösztönzés fázisában életbe léptetett intézkedések (tőkeinjekciók, költségvetési élénkítés és kamatcsökkentés) fokozatos visszavonásához. Ezen intézkedések ütemezése kritikus fontosságú lesz, mivel a túl korai és a túl kései szigorítás is komoly hátrányokkal járhat. Ha túl korán lépnek a központi bankok és a kormányzatok, az újabb recesszióhoz vezethet, míg ha túl későn szívják ki a gazdaságból az extra likviditást, azzal inflációs nyomást gerjeszthetnek.

A jelenlegi globális likviditásbőség és a rekord alacsony szinten tartott alapkamatok (ebből a szempontból kivétel Magyarország) általában kedveztek 2009-ben a részvénypiacoknak, így könnyen megjósolható, hogy az említett eszközök visszavonása komolyabb profitrealizálást válthat ki a befektetőkből. Bár a világ jegybankjai fokozatosan készítik majd elő a terepet a szigorításra, bizonyos, hogy a 2010-es év egyes időszakaiban ismét megnő a volatilitás a tőkepiacokon, amit a befektetők bizonytalansága szül majd.

Magyarország továbbra is külön utakon mozog – mit hoznak a választások?

A korábbi évekhez hasonlóan a magyar gazdaság továbbra is eltérő pályán fog mozogni a közép-kelet európai gazdaságok többségével szemben. Miközben a főbb régiós gazdaságok 2010-ben már enyhe növekedést tudnak majd felmutatni, addig a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is csökkenő lesz, legjobb esetben is stagnálást tapasztalhatunk majd. A régiós gazdaságok teljesítménye szempontjából Magyarország látszólag a sor végén kullog, amit azonban más megvilágításba helyez az a tény, hogy Magyarország régiós, sőt európai uniós szinten is az egyik legalacsonyabb államháztartási hiánnyal fog rendelkezni, ráadásul ez az előny a közeljövőben is fennmaradhat.

Ez a fiskális fegyelem pedig egy olyan időszakban, mikor az államok fokozatosan adósodnak el, komoly fegyvertény lehet a nemzetközi befektetők szemében, amit a befektetők a vonzó befektetésnek számító magyar állampapírok vásárlásával honorálhatnak az év első negyedében. A pozitív tendenciát árnyalhatja, illetve rosszabb esetben visszájára fordíthatja a tavaszi országgyűlési választások közeledtével a politikai erők ígérgetési háborúja, amely az ország kockázati megítélését ronthatja, ezen keresztül pedig gyengítőleg hathat a forint árfolyamára.

Több, Magyarországgal egy kalap alá vett országban az év folyamán parlamenti, illetve elnökválasztás lesz. A jelenlegi előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy azokban az országokban, ahol parlamenti választásokra kerül sor, nagy az esélye, hogy a végső győztes csupán minimális többséget szerez a törvényhozásban, ami megnehezíti az euró bevezetéshez szükséges reformintézkedések véghezvitelét. Ebben a tekintetben Magyarország helyzeti előnyben van, mivel a jelenlegi prognózisok szerint a győzelemre esélyes Fidesz magabiztos többséget szerezhet a törvényhozásban.

A győzelemre esélyes párt háza tájáról egyelőre csak néhány ígéret látott napvilágot, amelyek közül a pénz- és tőkepiacok szempontjából két legszignifikánsabb, egy esetleges új költségvetés elfogadása, illetve egy egyszeri nagyarányú adócsökkentés 2010-ben, melyet a gazdaság állapotától tesz függővé a vezető ellenzéki párt. Az Equilor várakozásai szerint középtávon Magyarországnak lehet a legnagyobb esélye arra, hogy minél hamarabb bevezesse az eurót a kelet-közép európai régióban.

A piaci konszenzus szerint 2010-ben a jegybanki alapkamat tovább csökkenhet és a várakozások szerint a kamatvágások 5,5-5,75 százaléknál érhetnek véget, amit az év második felében már kamatemelés követhet függően a világ jegybankjainak kamatpolitikájától. Amennyiben ugyanis a fejlett piacokon megkezdődik a kamatemelési ciklus, azt a magyar alapkamatnak is követnie kell, mivel tartani kell az országkockázatból adódó jelenlegi kamatprémiumot. Az Equilor várakozása szerint amennyiben a befektetői hangulat a közelgő választások kapcsán sem romlik jelentősen Magyarországgal szemben, akkor megnő az esélye annak, hogy az alapkamat a piac által várt 5,5 százalékos szint alá csökkenjen.

A forint a 2009-es évhez hasonlóan továbbra is a nemzetközi hangulattól függően ingadozhat, és az első igazi önállósodási időszak a választások környéke lehet a hazai fizetőeszköz számára. Ebből adódóan amíg a jó hangulat és a pénzbőség tart a piacokon, addig a forint árfolyama is stabil maradhat, sőt akár a 260-as szint alá is erősödhet. Ugyanakkor az általános optimizmus eltűnésével egy gyors lefolyású, ám annál intenzívebb forintgyengülés valószínű, de ez esetben sem valószínű, hogy a magyar fizetőeszköz újra eléri majd a 300-as euró értéket.

Mibe fektessünk 2010-ben? – vegyünk osztalékpapírokat?

A 2010-es évben, amíg a kamatszintek alacsonyan maradnak az Equilor várakozásai szerint ismét a befektetők kedvencévé válhatnak a válság során kissé elfeledett osztalékrészvények. Mindez, és a hazánkban folytatódó kamatcsökkentések az osztalékrészvénynek tartott Magyar Telekom árfolyamára pozitív hatást fejthetnek ki. A tervek szerint a vállalat idén is 74 forint osztalékot fizet részvényenként, akárcsak az elmúlt két évben, így a január közepi részvény árfolyammal számolva az éves diszkontkincstárjegyek hozamát több mint 4  százalékkal meghaladó, 10  százalék körüli éves osztalékhozam adódik a Magyar Telekom esetében.

Az Equilor vételi ajánlását a Telekom részvényre a kamatcsökkentési ciklus végéig fenntartja. A többi vezető magyar részvény a 2009-es jelentős felértékelődési folyamat után szinte kivétel nélkül olyan árszintre került, ahol vételük már komoly kockázatokkal járhat, így a Mol, az OTP és a Richter esetében az Equilor óvatos befektetői magatartást javasol.

A fejlett piacokon különösen az egészségügyi, az energetikai és a közszolgáltatói szektorok részvényeit ajánlja az Equilor a befektetők figyelmébe, mivel ezek a defenzív szektorok a tavalyi évben lemaradtak az árfolyammozgás terén a főként a gazdasági teljesítménnyel szorosan együtt mozgó ciklikus és pénzügyi szektorok mögött. Ezen szektorok tagjai közül is azok a cégek lehetnek érdekesek, amelyek stabil osztalékfizetők. Vagyis a fixen kalkulálható osztalék mellett az árfolyamnyereség elérése is több mint valószínű esetükben.

Befektetési lehetőségek a régióban 2010-ben – indul a lengyel privatizációs hullám?

A részvénypiacok szárnyalása és az állami túlköltekezés fedezése következtében 2010-ben privatizációs hullám indulhat egyes, eladósodástól tartó államokban, ami az Equilor várakozásai szerint a tőzsdei bevezetések (IPO), kibocsátások mennyiségére jótékony hatással lehet. A tőzsdei kibocsátások száma a régióban a gazdasági válságot legjobban átvészelő Lengyelországban ugorhat meg leginkább. A lengyel állam jelenleg is számos vállalatban rendelkezik többségi részesedéssel, amit a várakozások szerint a tőzsdén keresztül fog csökkenteni 2010-ben. Az Equilor megítélése szerint a lengyel társaságok esetében is érvényesülni fog idén az a nemzetközi trend, hogy a vevők diktálnak a tőzsdei kibocsátások árazása során, ami jelentősebb drágulást vetít előre hosszabb távon. A részvénypiaci menetet legfeljebb a várható kamatemelési ciklus foghatja némileg vissza, amelyet az év második felére várnak az elemzők. A várható több tucat lengyel tőzsdei bevezetésből az Equilor elsősorban a PZU biztosító társaság részvényeinek kibocsátásában való részvételt javasolja.

Abban az esetben, ha a fejlett államokban látott likviditásbőség a visszájára fordul és ez komolyabb visszaesést okoz a gazdasági teljesítményben, az negatívan hat az olyan fejlődő és nyitott (exportvezérelt) gazdaságokra, mint amilyen a magyar is. Ebben az esetben a részvénypiac esésével, illetve az állampapírpiaci hozamok emelkedésével kell számolni. Ilyen helyzetben az Equilor elemzői 9  százalékos hozamszint felett a 10 éves magyar államkötvény vételét ajánlják a befektetők figyelmébe, amely visszafogott kockázat mellett magas hozamot nyújthat. Amennyiben borúsra fordul a befektetői hangulat és a részvénypiacokra megérkezik a várt korrekció, az Equilor szerint érdemes lehet a certifikátok piacán is szétnézni. A budapesti mellett számos európai tőzsdén is kereskedett befektetési termékek – többek között – részvénypiaci kitettséget biztosítnak a befektetőnek, de a részvényeknél jóval alacsonyabb kockázat mellett, így alkalmasak a portfoliók diverzifikálására.