Az új vezetésű Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) rendeletben is kihirdette a gázárakat, ami - közeményük szerint - biztosítja a januári 10 százalékos csökkentés mértékét.

Az ügy előzménye, hogy a gáz (és áram)-szolgáltatók beperelték a MEKH elődjét, mert szerintük az jogszabályellenesen hagyta ki bizonyos költségtételeiket a januárra megállapított tarifáikból.

Noha a Fidesz-kommunikáció szerint ez a januári áremelés eltörlésére irányult, vizsgálataink szerint a gázcégek keresete 0,5-1, míg az áramcégeké legfelebb 5 százalékponttal csökkentette volna a januári 10 százalékos mérséklést. 

Ráadásul hatósági és bírói döntéstől függően ez sem feltétlenül érvényesült volna visszamenőleg, illetve nem is kellett volna azt a lakosságra terhelni.

Mindenesetre a Fidesz erre hivatkozva gyűjt aláírásokat "a rezsicsökkentésért".

Ezen túlmenően a parlament - az első, a szolgáltatóknak kedvező első fokú döntések ismeretében - olyan szabályokat hozott, miszerint az ár jogerős döntés esetén sem emelhető, de ilyen esetben a MEKH a januári árakat határozat helyett rendeletben erősítheti meg, ami viszont bíróságon már nem támadható.

Az áramcégek jogerős ítéletei márciusban, a gázcégeké május-júliusban születtek meg, melyek rendre a hivatal jogsértését állapították meg és az energiacégeknek adtak igazat, egyszersmind felhívták a rendeletalkotásra a MEKH-et.

A mostani gázárrendelet ennek nyomán született meg, amely - a sajtóközlemény alapján - megerősíti a januári 10 százalékos lakossági gázárcsökkentést.

Noha áramügyben a jogerős ítéletek jóval régebben megszülettek, ez a rendelet fura módon azóta sem akar megszületni. Forrásaink ennek okaként sokáig azt jelölték meg, hogy a MEKH az elmúlt hónapok során július 1-ig ideiglenes vezetés alatt állt.