A fogyasztói kosárban közel egynegyed súllyal szereplő élelmiszerek májusban 4,9 százalékkal voltak drágábbak, mint áprilisban. Az átlagot meghaladó növekedés meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) áremelkedésének a következménye. Mináry Borbála, a KSH szakértője szerint az idényáras élelmiszerek áremelkedése részben a bázishatásnak tudható be..

Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerárak 0,5 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest.
Átlag alatti, 0,7 százalékos havi áremelkedést regisztráltak a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek körében. A szeszes italok, dohányáruk, valamint az egyéb cikkek szintén átlag alatt drágultak (0,6-0,6 százalék). A gyógyszerárak átlagosan 1,4 százalékkal, az üzemanyagárak 0,8 százalékkal nőttek.

A szolgáltatásoknál bekövetkezett 0,3 százalékos áremelkedésen belül a társasházi közös költség 1,3 százalékkal növekedett. A háztartási energia esetében kis mértékű árcsökkenés (0,4 százalék) volt megfigyelhető.

Tavaly májushoz képest az élelmiszererárak az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék (35,1 százalék), a rizs, a hántolmányok (20,7 százalék), az idényáras élelmiszerek (13,5 százalék), a sertéshús (11 százalék), a párizsi és a kolbász (10 százalék).

Árcsökkenést mért a KSH a sajt (13,5 százalék), az étolaj (10,5 százalék) és a liszt (7,7 százalék) esetében.

A háztartási energia átlagot meghaladó, 8,5 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 20,6 százalékkal nőtt, az elektromos energiáé pedig 2,8 százalékkal.

Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 5,9 százalékkal drágultak a szeszes italok és a dohányáruk.
Átlag alatti volt az áremelkedés a szolgáltatások (3,6 százalék) körében, ezen belül a szemétszállítás 10,9, a társasházi közös költség 9,1, valamint a víz- és a csatornadíj 7,9-7,9 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek esetében szintén átlag alatti volt az áremelkedés(1,3, illetve 0,5 százalék). Az egyéb cikkek körében árcsökkenés következett be (2,2 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 14,8 százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru 4,9 százalékkal drágult az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az EU 27 tagországában az idén áprilisban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Árcsökkenés volt megfigyelhető Írországban (0,7 százalék) és Portugáliában (0,6 százalék), a legnagyobb áremelkedést pedig Romániában (6,5 százalék), valamint Lettországban és Litvániában (5,9-5,9 százalék) mérték.

Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 3,2 százalékkal növekedtek az árak 2009 áprilisában.

A meglepően magas májusi inflációs adat után piaci elemzők a pénzromlás ütemének további gyorsulására számítanak.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője kiemelte: 1998 óta nem volt ilyen mértékű havi emelkedés az élelmiszerárakban, és a májusi adatokból következően a jövőre nézve sem jók az inflációs kilátások. Véleménye szerint a következő hónapokban még több kellemetlen adat láthat napvilágot. A júniusi inflációban már megjelenik az elmúlt hetek üzemanyagár-emelése, így a következő hónapban már 4 százalék fölött lehet az árindex, az év végére pedig akár 8 százalék fölé is nőhet az év/éves infláció. Az elemző éves átlagban 5 százalék fölötti inflációra számít 2009-ben és jövőre is.

Ádám Zoltán, a TakarékBank elemzője  úgy véli: mivel  májusban az idényáras élelmiszerek drágulása pörgette fel az inflációt, ebből arra lehetne következtetni, hogy ez a tendencia nem folytatódik. Azonban a világszerte érezhető inflációs nyomás az élelmiszerek árában, és a magyarországi aszály további drágulást vetít előre.
A TakarékBank elemzője szerint a második félévben átlagosan 6 százalék fölött lehet a fogyasztóiár-emelkedés dinamikája, az év egészére pedig 4,7 százalékos átlagos inflációval számol. A  december/decemberi index számítása szerint 6,3 százalék lesz.

Ádám Zoltán szerint a vártnál magasabb inflációs adatot követően  a jegybank monetáris politikája szempontjából "egyszerűsödött a  helyzet", ezek után a jegybank még kevésbé fogja mérlegelni a  kamatcsökkentés lehetőségét.