A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény bármilyen változtatása előtt kötelező konzultációt kell folytatni a jegybanki függetlenség letéteményesének számító Európai Központi Bankkal – szögezi le az EKB-nek az új jegybanktörvény tervezetéhez írt véleményében, amelyet Mario Draghi elnök látott el kézjegyével.

Az együttműködési rendszer finoman szólva nem túl olajozott, az EKB ebben a magyar törvényhozásra hárítja a felelősségek, kifogásolva, hogy menet közben a törvényjavaslat szövegén lényeges módosításokat eszközöl az előterjesztő, amit aztán vagy kiküld Frankfurtba, vagy nem. Az EKB „nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-vel szembeni konzultációs kötelezettségét” – írják, utalva az eddigi gyakorlat fenntarthatatlanságára.

A Monetáris Tanács felduzzasztására irányuló kísérlet is kételyeket és aggályokat ébreszt az EKB vezetésében, azindez felhasználható a jegybanki döntéshozatalba történő politikai beleavatkozásról, ami veszélyezteti az intézmény függetlenségét. Hasonló célt szolgál az alelnökök számának növelésére vonatkozó javaslat.

Az EKB a „zuhanyhíradóból” értesült arról is, hogy a tör állandó változtatgatás nem nyeri el a tetszésüket, azt gyanítják – a magyar fejlemények láttán nem alaptalanul –, hogy mvényjavaslat kormány elé terjesztett változata lényeges módosításokat tartalmaz az EKB-hoz benyújtott változathoz képest, különösen a makroprudenciális és a javadalmazási szakpolitikai kérdések terén.

Arra is garanciát kérnek, hogy az MNB a jövőben is részt tudjon venni az EKB tőkeemelésében, ezt ugyanis az a rendelkezés homályba tartja, amellyel megtiltanák, hogy a jövőben az MNB – a tevékenységével összefüggően létrehozott szervezetek kivételével – bármely belföldi vagy külföldi szervezetben részesedést szerezzen.

Az EKB a sietséget is kritizálja, s szerinte egy hosszabb átmeneti időszakot kellene hagyni ahhoz, hogy a Monetáris Tanács zökkenőmentesen vehesse át az MNB mostani hatásköreit, amit egyébként már 2012. január 1-jétől javasol a törvénytervezet.

Az EKB azt ajánlja, hogy az MNB elnökének beszámolási kötelezettségét pontosítsák, szabják meg konkrétan, hogy az mire terjedhet ki, hiszen a legújabb verzió szerint az országgyűlés vagy az országgyűlés gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottsága gyakorlatilag kénye-kedve szerint ugráltathatja az MNB-elnököt, ami szintén nem a jegybanki függetlenség megszilárdítása irányába hat.

Az EKB semmi értelmét sem látja annak, hogy a jegybankot irányító operatív feladatokat ellátó igazgatóság előzetesen megküldje napirendjét a kormánynak. A kormány képviselőjének semmi keresnivalója az igazgatóság ülésein, ott a helye viszont – szavazati jog nélkül – a Monetáris Tanács ülésein.

A frankfurti banknál úgy látják, az MNB új makroprudenciális megbízatása hasznos, amennyiben az a rendszerszintű kockázatok feltárásáról, megelőzéséről és mérsékléséről szól. A függetlenség – a központi banki tevékenység sarkalatos elemeként – a makroprudenciális felügyelet szükséges előfeltétele. Mindazonáltal a törvényjavaslatnak biztosítania kell, hogy az MNB makroprudenciális megbízatása ne zavarja monetáris politikai megbízatásának (különösen az árstabilitás fenntartásának elsődleges célkitűzésének) maradéktalan teljesítését

A központi banki függetlenség védelmében a magyar hatóságoknak kötelességük, hogy az MNB munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó jogszabályok bármely módosításáról az MNB-vel szoros együttműködésben szülessen döntés. Itt visszautalnak a 2 millió forintos bérplafon központi elrendelésére, ami értelmezésük szerint súlyosan sértette a jegybanki autonómiát és bevezetése önkényesen, az EKB véleményét figyelmen kívül hagyva történt.

A törvényjavaslatnak kerek-perec ki kell mondania, hogy a közszektor jegybanki finanszírozása egyértelműen tilos legyen. Mint ismert, azt két hete Orbán Viktor vetette fel, hogy a jegybank óriási tartalékait a hazai gazdasági növekedés szolgálatába kel állítani. Utóbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy erről szó sem lehet.

A törvényjavaslat hivatkozik az országos betétbiztosítási rendszer MNB általi esetleges finanszírozására. Az EKB álláspontja szerint ennek vannak bevett formái, de a hitelnyújtás kizárólag az MNB mérlegelésétől függhet, erre nem utasítható, mert nem vállalhat magára állami feladatot.