Sokk-kamatcsökkentés Nagy-Britanniában

Csütörtök reggeli meteorológiai adatok szerint Londonban november első négy napján összesen 24 percig sütött a nap. A nem kevésbé baljós gazdasági statisztikák és a vártnál súlyosabb kilátások kényszerítették a Bank of England Monetáris Bizottságát arra, hogy amint megcsendült a déli harangszó, a bázis kamat drasztikus, 1,5 százalékos csökkentését hozza nyilvánosságra.

Ilyen mértékű kamatvágásra nemhogy a jegybank tizenegyéves függetlensége, de 1981 óta nem volt példa. Hasonlóan alacsony, 3 százalékos pedig utoljára 1955-ben volt a meghatározó ráta. A banki döntéshozókat nyilvánvalóan nem aggasztja az infláció, elszántak viszont arra, hogy fordítsanak a mély recesszió irányába mutató jelzéseken és új lendületet adjanak a befektetéseknek.

Az ezen a héten közzétett lehangoló számok közé tartozik az ipari termelés szeptemberi 0,8 százalékos csökkenése. A visszaesés folyamatosan hét hónapja tart, ami 28 éves szomorú rekordnak felel meg. Októberben mindössze 128 ezer új autót vásároltak brit fogyasztók, ami az egy évvel ezelőtti helyzethez képest több mint 23 százalékos hanyatlást jelent.

Ugyancsak az elmúlt hónapban további 2,2 százalékkal zuhantak az ingatlanárak, azaz egy év alatt átlagosan 13,7 százalékot vesztettek értékükből. Bár a jelzáloghitellel foglalkozó pénzintézetek a jegybanki „eredményhirdetést” megelőzően arra intették a lakásvásárlókat, hogy a kamatcsökkentés ellenére ne várjanak automatikusan kedvezőbb feltételeket, az alacsonyabb ráta várhatóan mégiscsak olcsóbb kölcsönöket fog eredményezni. A vevőket nem is annyira a drága hitel, hanem az a tény tartja vissza az ingatlanlétrára való felkapaszkodástól, hogy nem képesek a korábbinál jóval magasabb, legalább 10-15 százalékos készpénz letétet előteremteni.

London

Fél százalékponttal csökkentette irányadó rátáját az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön fél százalékponttal 3,25 százalékra csökkentette irányadó rátáját, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumot.

A döntés megfelelt az elemzői várakozások többségének, és a bizonytalan, romló gazdasági helyzetnek. Indokolta a kibontakozó kamatverseny is: az EKB is részt vett a mértékadó központi bankok október 8-i, egyeztetett, egyformán fél százalékpontos kamatcsökkentésében, de azóta az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) további fél százalékponttal 1,00 százalékra csökkentette alapkamatát, ismét beállítva a 2003. június és 2004. június között érvényben volt, rekord alacsony szintet.

A nemzetközi irányzattal szembeszállva, az EKB júliusban még kamatemeléssel kísérletezett, a rekord inflációt fékezendő. 

Svájcban 50 bázispontos kamatmérséklés

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) 50 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre csütörtökön. A központi bank ebben a hónapban már a második alkalommal enyhíti a hitelfeltételeket, hogy ezzel vessen gátat a svájci frank erősödésének, egyben adjon lendületet a gazdaságnak. Az SNB a három hónapos lejáratú svájci frank libor célsávját 1,5-2,5 százalékra csökkentette.    

Döntését a központi bank azzal indokolta, hogy a globális gazdasági kilátások a vártnál sokkal kedvezőtlenebbek, és ez befolyásolni fogja a következő negyedévekben a svájci gazdaság teljesítményét. 2009-ben még visszaesés is bekövetkezhet - olvasható a központi bank közleményében.

Izland 18 százalékon tartotta a kamatot

Az izlandi jegybank csütörtökön a korábbi történelmi magasságon, 18 százalékon tartotta irányadó kamatát. Izland eközben várja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) végső jóváhagyását az igényelt 2,1 milliárd dolláros mentőcsomagra. Az IMF jóváhagyásával 833 millió dollár azonnal lehívhatóvá válik az államcsőd elkerülésére. Ugyanakkor a kormányfő korábbi bejelentése szerint további 4 milliárd dollárt szeretnének gyűjteni egyéb forrásokból.

Alapkamat csökkentés a Cseh Nemzeti Banknál is

A Cseh Nemzeti Bank csütörtökön háromnegyed százalékponttal 2,75 százalékra csökkentette alapkamatát, a kéthetes repót, megelőlegezve az Európai Központi Banktól várt enyhítést. A döntés megfelelt az elemzői várakozásnak.

A cseh központi bank fő gondja kevésbé a nemzetközi pénzügyi válság, amelynek közvetlen hatásai gyakorlatilag nincsenek Csehországban, eltekintve a gazdasági növekedés ott is várható lassulásától az exportpiacok szűkülése miatt, amire a cseh autóipar már erősen panaszkodik. A cseh központi bank mindenekelőtt a korona erősödését szeretné megakadályozni, mert a kis hozamú, biztonságosnak tartott cseh korona továbbra is térségi tartalékvalutaként működik a nagyobb kockázatokat kerülő befektetők számára. Ezért a bank nem akar nagyobb rést az EKB és a cseh alapkamat között.