Közép- és Kelet-Európa országainak gazdasága a várakozások szerint átlagosan 6,3 százalékkal fog szűkülni 2009-ben az év első felében bekövetkezett meredek gazdasági visszaesést követően. A 2009 harmadik negyedévében mutatkozó pozitív jelek arra engednek következtetni, hogy a gazdasági válság az EBRD-térség számos országában most éri el mélypontját. A 2010-re várt fellendülés azonban valószínűsíthetően ingatag és foltszerű lesz.  

Mint arra az EBRD  2009 évi átalakulási jelentése rámutat, jelentős országok közötti eltérések valószínűsíthetők a gazdasági teljesítmény 2010 évi növekedése terén, a régióra jellemző 2,5 százalékos átlagos növekedési arányon belül. „Az is világos, hogy a világméretű gazdasági válság társadalmi költségei teljes súlyukkal várhatóan csak jövőre lesznek érezhetőek, amikor a vállalatcsődök száma és a munkanélküliség aránya tovább növekszik. Az EBRD tevékenységi területét jelentő országokban a növekedés középtávon valószínűleg szintén az elmúlt évtizedben tapasztalt szint alatt marad"- állapította meg Erik Berglof, az EBRD vezető közgazdásza.

A 2010-es növekedésnek gátat szabó tényezők többek között az exportpiaci fellendülés korlátozott irama (különösen az eurózónában), valamint a továbbra is szigorú hitelfeltételek, mivel a bankok folytatják a régióban kihelyezett eszközeik fokozatos szűkítését és a lakossági, valamint a kisvállalati hiteleknek továbbra is szűk korlátokat szabnak a visszafizetetlen hitelek.
 
Magyarországon, ahol a válság kirobbanásakor különösen erősen éreztette hatását, a jelentős nemzetközi támogatásnak, valamint az ésszerű belföldi intézkedéseknek köszönhetően sikerült korlátok között tartani a visszaesést. Az ország gazdasági növekedése mindazonáltal várhatóan lassú marad 2010-ben a szükséges pénzügyi korrekciók és a folytatódó hitelválság miatt. A 2009 végi és 2010 eleji gyenge gazdasági teljesítményből adódóan a jövő évben enyhe negatív növekedésre lehet számítani. A várakozások szerint a magyar gazdaság idén 6,5 százalékkal szűkül, a 2008-as 0,6 százalékos növekedést követően.

Alexander Lehmann, az EBRD vezető közgazdásza szerint „A jelenlegi gazdaságpolitikai intézkedéseken keresztüli pénzügyi ösztönzés ellenére jövőre további szerény, 0,9 százalékos szűkülés várható, ami az eurozónán belüli import és befektetési tevékenységek fellendülésének nehézkes iramát és a magánszektornak nyújtott hitelezés területén további megszorítások valószínűségét, valamint a fiskális konszolidáció folytatódását tükrözi."

„Középtávon a legfőbb kihívás Magyarország számára továbbra is az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása lesz. A továbbra is nagyon magas magyarországi adókulcsok csökkentése ösztönözné a magánberuházásokat és hozzájárulna a hosszútávú növekedési ráta emeléséhez" tette hozzá a vezető szakember.
                               
A bankszektorukban továbbra is nehézségekkel küzdő, valamint a bizalom helyreállításában hazai akadályokkal szembesülő gazdaságokban 2010-ben további hanyatlás, vagy mindössze csekély mértékű növekedés valószínűsíthető.

A rögzített valutaárfolyammal rendelkező országokban az árak és a bérek révén történő reálárfolyam-korrekció, valamint a további fiskális kiigazítás szükségessége szintén ránehezedhet a keresletre.   Mindez lassíthatja a válságból való kilábalást többek között Bulgáriában, Lettországban és Litvániában.

A fellendülés várható irama különösen bizonytalan Oroszországban és Kazahsztánban, mivel ezen országok stabilabb pénzügyi helyzetet élveznek, ugyanakkor bankrendszerük gyengébb lábakon áll, magas a visszafizetetlen hitelek aránya és nagyobb mértékű a kereskedelemtől való függés.

Ezen országok kilátása a válságból történő kilábalásra nagymértékben függ majd attól, hogy a hatóságok milyen sikereket tudnak elérni a bankrendszer rendezésében, valamint a nemzetközi fellendülés mértékétől, különösen ezen utóbbinak a kereskedelmi áruk árára gyakorolt hatásától. 

Az orosz gazdaság a várakozások szerint 2009-ben éves szinten 8,5 százalékkal szűkül majd, ami 2009 végén megfordul és 2010-ben éves szinten 3 százalékos növekedés várható.   Kazahsztánban idén sokkal enyhébb (mintegy 1,5 százalékos) gazdasági visszaesésre kell számítani, a fellendülés azonban lassabb lesz, +1,5 százalék körüli mértékű.

Néhány, nemzetközileg versenyképes, a válságot megelőzően viszonylag stabil bankrendszerrel rendelkező országban, mint például Albánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia, viszonylag gyorsabb, 2 és 5 százalék közöttire becsült növekedés várható 2010-re.  

Szintén gyorsabb, 5 százalékos, vagy azt meghaladó növekedés várható 2010-ben Azerbajdzsánban, Mongóliában, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban, illetve más, áruban gazdag, kisebb pénzügyi rendszerrel rendelkező országokban, amelyeket a válság kevésbé érintett, és amelyek növekedésének motorja elsősorban az árukereskedelem.