A luxembourgi Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka, Juliane Kokott szerint a Magyarországon a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben, ugyanakkor sértheti az uniós áfairányelvet - derül ki a bíróság által csütörtökön közzétett dokumentumból.

A főtanácsnok indítványa semmilyen értelemben nem kötelezi a bíróságot, hogy ennek megfelelő ítéletet is hozzon, amire még az idén számítani lehet - ismerteti az uniós törvényszék. Az indítvány célja az, hogy a főtanácsnok teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé – írta a Hirado.hu. 

Az ügy háttere, hogy a pénzügyi és gazdasági válság okán megnövekedett állami pénzügyi szükséglet kielégítése érdekében Magyarország 2010-ben adót vetett ki bizonyos kiskereskedelmi tevékenységekre. E különadó a kiskereskedő éves árbevételét veszi figyelembe, és az 500 millió forintot (1,7 millió eurót) meghaladó árbevétel esetében vetik ki – tartalmazza Juliane Kokott levele. A progresszív adómérték 0,1 százalék, 0,4 százalék, illetve 100 milliárd forintot (336 millió eurót) meghaladó árbevétel után 2,5 százalék.

Kapcsolt vállalkozások esetén, azaz az olyan vállalkozások esetében, ahol az egyik vállalkozás többségi befolyással bír a másik felett, az adómérték nem az egyes vállalkozás éves árbevételét veszi alapul, hanem valamennyi kapcsolt vállalkozás árbevételének összegét. Az egyes vállalkozások adóterhét pedig az árbevételek összegében képviselt arány adja meg.

A sporteszközök forgalmazásával foglalkozó magyar Hervis ezen adót az uniós joggal ellentétesnek tartja hátrányosan megkülönböztető jellege okán, és ezért keresetet indított egy magyar bíróság előtt. A cég egyébként egy osztrák csoporthoz tartozik, amely Magyarországon az élelmiszer-kiskereskedelem területén is érdekelt. Mivel adóterhének kiszámításakor minden magyarországi csoportbevételt figyelembe vesznek, a Hervis lényegesen magasabb átlagos adómérték alá tartozott, mintha csak a saját árbevételét vették volna figyelembe.

Juliane Kokott főtanácsnok a mai napon ismertetett indítványában azt az álláspontot képviseli, hogy a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával és az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával nem ellentétes az olyan adó, mint amilyen a magyar különadó.

A Hervis anyavállalatát – a Bíróság elé terjesztett adatok alapján – a különadó kivetése nem korlátozta tiltott módon a magyarországi szabad letelepedésében. A magyar különadóról szóló szabályozások ugyanis nem tartalmaztak olyan rendelkezést, amely a társaságokat a letelepedés szabadsága vonatkozásában a külföldi székhelyük okán nyíltan vagy leplezetten hátrányosan megkülönbözteti.

Kokott főtanácsnok azonban rámutat arra, hogy a magyar különadó sértheti az uniós áfairányelvet. Ezen irányelv szerint a tagállamok számára tilos forgalmi adó jellegű adó kivetése. A magyar különadó mindenesetre rendelkezik a forgalmi adó lényegi jellemzőjével, azaz az ár alapján történő megállapítással, még ha egy év teljes árbevétele alapján kerül is megállapításra. Ezen felül nemzeti szinten torzítja a versenyfeltételeket. 

A fejleményekkel kapcsolatban a Nemzetgazdasági tárca közleményében örömét fejezi ki, a főtanácsnok véleménye – írják – megerősíti az eljárás során folyamatosan képviselt magyar álláspontot, mely szerint a hazai ágazati különadó sem közvetlen, sem közvetett diszkriminációt nem valósíthatott meg a külföldi honosságú társaságokkal szemben, továbbá az adó nem sérthette a letelepedés szabadságát sem.

A főtanácsnok uniós adóharmóniát felvető álláspontjável kapcsolatban megjegyzik: a kormány ilyen vizsgálat során is kész megvédeni álláspontját, mely szerint az ágazati különadó nyilvánvalóan nem sérthette a közös hozzáadott-értékadóról szóló irányelvet sem.

Így a különadó mértékének az árbevétel mértékének ismérvéhez igazítása nem valósít meg leplezett eltérő bánásmódot a belföldi és a külföldi illetőségű személyek között.

A kormány álláspontja szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet terhelő ágazati különadó nem sértette a közös hozzáadottérték-adóról szóló irányelvet, mert az adó nem hordozza magán a hozzáadottérték-adó - az Európai Bíróság által számos ítéletben többször rögzített - négy jellemzőjének egyikét sem - közölte a fejleményekkel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-vel.

Pankucsi Zoltán rámutatott: az Európai Bíróság következetes joggyakorlata alapján egy adónem csak akkor ütközhet a közös hozzáadottérték-adóról szóló irányelvvel, ha az adónem esetén a közös hozzáadott értékadó négy jellemzője egyaránt fennáll.
A helyettes államtitkár azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a luxembourgi Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka szerint a Magyarországon a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben, ugyanakkor a magyar bíróságnak szerinte el kellene döntenie, hogy a különadó összeegyeztethető-e a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvvel.

Kifejtette: az ágazati különadó adó nem általános jellegű, hiszen eleve csak meghatározott tevékenységvégzés esetén terhelte az adó alanyát; mindemellett az ágazati különadó nem arányos az értékesített termék árával, mert az ágazati különadó sávosan progresszív mértékrendszerű volt és nem az értékesítésre vetült, hanem a vállalkozás adóalapjára.

Hozzátette: az adó nem a hozzáadott értéket terhelte oly módon, hogy az adóterhet a végső fogyasztó viselje, hiszen az adóalanyt terhelő ágazati adóból nem volt levonható az előző értékesítési fázisban az adóalanyra áthárított adó; az adót nem számították fel a termelési értékesítési folyamat minden szakaszában.