Az ÁSZ az összegzésében megállapítja: az egyes folyamatokat támogató kincstári informatikai rendszereknél, illetve azok fejlesztésénél is hiányoztak a központilag meghatározott stratégiák. Az információs rendszer adatainak teljes körű megbízhatóságát rontja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségek elmaradása, időbeli pontatlansága nem jár következménnyel - mutattak rá az ellenőrzést végző számvevők.

Az ÁSZ először vizsgálta rendszerszemléletű megközelítésben a közpénzekkel történő hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás céljából létrehozott kincstári rendszer működését. A rendszernek a pénzügyminiszter felelősségi körébe tartozó szervezete a költségvetés pénzügyi végrehajtását fő feladatként végző Magyar Államkincstár, valamint a költségvetés folyamatos fizetőképességéért felelős Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.

Az ÁSZ vizsgálata során megállapították: az egyes folyamatokat támogató kincstári informatikai rendszereknél, illetve azok fejlesztésénél döntően a "megörökölt" rendszerekre alapozták a működést. Ennek az lett következménye, hogy az informatikai rendszerek fejlesztését nem hangolták össze, és emiatt eltérő színvonalú megoldásokat alkalmaztak - állapították meg a számvevők.

Az ellenőrzés feltárta: a kincstári rendszerbe az államháztartás alrendszereinek és gazdálkodási folyamatainak egyre szélesebb körét vonták be, növelve ezzel az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget. Az önkormányzati alrendszer ugyanakkor a számvevőszéki ellenőrzés idején is csak részlegesen kapcsolódott a kincstári rendszerhez. Az önkormányzati alrendszer teljesebb körű bevonása hozzájárulhat az államháztartás hatékonyabb működéséhez, egyben ezen a területen a korrupciós kockázatok mérsékléséhez - mutattak rá a számvevők.

A jelentés kitér arra, hogy a pénzeszközök optimális szinten való tartása, likviditáskezelése az ÁKK Zrt. és az államkincstár összehangolt és egymásra épülő feladatainak eredménye. A kifizetések teljesítésének optimalizálását korlátozza, hogy az államkincstár a kincstári kör egészét magában foglaló fizetőképesség menedzseléséhez nem rendelkezik jogszabályi felhatalmazással, technikai feltételekkel. Többletterhet jelent a költségvetés finanszírozása szempontjából, hogy a meghatározó nagyságrendű költségvetési bevételek beérkezésének és a kifizetések teljesítésének - jogszabályban rögzített - havi időpontjai eltérnek egymástól - emeli ki az ÁSZ jelentése.

A számvevők szerint az is problémát okoz, hogy a költségvetés pénzügyi folyamatait a kapcsolódó bizonylatok magas száma, bonyolult, összetett tevékenységek jellemzik. A kincstári finanszírozási rendszer speciális előírásainak és kivételeinek kezelése az előirányzat-gazdálkodási rendszer átláthatóságát, a jogosulatlan kifizetések teljes körű megakadályozását nem támogatja.

A kockázatot a kincstár technikailag részletezett eljárásrendekkel, valamint folyamatos vezetői ellenőrzéssel ellensúlyozta. A kötelezettség-vállalások bejelentésére kialakított rendszer nem terjed ki az összes szervezet valamennyi előirányzatára, ezáltal nem támogatja a költségvetés pénzügyi végrehajtásának kiszámíthatóságát, az intézmények gazdálkodási fegyelmének erősítését, és a büdzsé kiadásainak megbízható előrejelzését sem - olvasható a számvevői összegzésben.

A jelentés kitér arra is, hogy az államkincstár szakmai felelősként részt vesz a jelentős európai uniós forrás biztosításával (közel 12 milliárd forinttal) 2007-ben megkezdett Költségvetési Gazdálkodási Rendszer (KGR) kidolgozásában. Az uniós projektként 2010 elejére megvalósuló KGR céljai szerint hozzájárul a megalapozottabb döntéshozatal, a hatékonyabb kincstári működés informatikai alapjának biztosításához.

Az ÁSZ munkatársai ellenőrzésük során felhívták a figyelmet a megvalósítással járó új kockázatokra, amelyek elsősorban a Pénzügyminisztérium és az államkincstár munkatársainak leterheltségével állnak összefüggésben. Ezek a határidők csúszásával, a döntések megalapozottságának gyengülésével járhatnak - olvasható az ÁSZ jelentésében.