Az államé marad a sukorói telek

A Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete helybenhagyta a Sukoró-ügyben korábban hozott verdiktet: a telekcsere-szerződés semmis.

A Fővárosi Törvényszék másodfokú ítéletében helybenhagyta a Fejér Megyei Bíróság korábbi határozatát, miszerint a sukorói telekcsere-szerződés semmis. A bíró az elsőfokú ítélettel szembeni eljárási kifogásokat elutasította, az ítélet indokolását ugyanakkor számos ponton megváltoztatta.

A per tárgya
M. Schmidt János 2011.10.20. Digitális 2011. október 20. Sukoró a Velencei tó partján. Természet, táj. Fotó: M. Schmidt János

Mint ismert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és Joav Blum 2008-ban kötött csereszerződést, ebben az izraeli befektető gyümölcsöseit és 80 hektár sukorói, a Velencei-tóhoz közel eső területet cseréltek el, arra hivatkozva, hogy előbbire szükség van az M4-es autópálya építésénél. Az ügyből botrány lett, mert a tranzakciót ellenző politikusok és az ügyészség szerint a magyar államot milliárdos vagyoni kár érte, ezért nyomozás is indult, igaz, nem feljelentés, hanem egy újságcikk alapján készült belső vizsgálat megállapításai alapján. A nyomozás csak idén ért véget, hamarosan vádemelés következik, az ügyben kilenc embert gyanúsít a Központi Nyomozó Főügyészség. 

Még 2009 őszén Oszkó Péter arra utasította az MNV-t, hogy a bíróságon kezdeményezze a szerződés semmisségének megállapítását. Ez a per is idén zárult le elsőfokon, több apróbb körülmény mellett a bíróság az értékbecslések szakszerűségét vonta kétségbe, erre hivatkozva mondta ki a szerződés semmisségét. Az ügy érdekessége, hogy az ítélethirdetés előtt egy nappal Joav Blum elállt a szerződéstől. Az MNV ügyvédei azt kérték, hogy a bíróság mondja ki: a szerződés színlelt, mert az ügyben döntő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács több tagja nem is az autópálya-építés, hanem a King's City beruházás miatt támogatta a cserét. (Igaz, az előterjesztésben nem szerepelt.)

A másodfokú ítélet szerint a szerződés nem színlelt, de a szerződéssel az MNV célja az volt, hogy a telkek Blum tulajdonába kerüljenek. A bíróság szerint a vagyontanács döntésénél egyéni akaratot nem lehet megállapítani, hiszen a testületi döntés együttes akaratot feltételez. Ugyanakkor az ítélet indokolása szerint az MNV-ben rendelkeztek információval arról, hogy Blum olcsóbban vette a telkeket annál, mint ahogy ők beszámították az ügylet során, így tudatosan magasabb értéken fogadták el az izraeli ingatlanjait. A bíró szerint indokolatlan különbségek voltak a különböző értékbecslési verziók között, s az MNV-nek feladata lett volna felülvizsgálni az értékbecsléseket, de az nem történt meg. (Pedig több belső vizsgálat helybenhagyta az értékbecsléseket.) Az ítélet azt is kimondja, hogy a szerződést azért kötötték, hogy a jogszabályokat megkerülve a sukorói telkek Blum tulajdonába kerüljenek. 

A Dr. Szabó Klára által jegyzett ítélet logikája szinte az összes lényeges ponton megegyezik a Központi Nyomozó Főügyészség teóriájával, ami az ügyben folyó büntetőeljárásokban közölt gyanúsításokból olvasható ki. Az ítéletet hozó bírónő egyébként június elsejétől a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának elnökeként dolgozik, miután 2018-ig kinevezték a szervezet vezetőjének. Az ítéletet egyelőre nem kommentálta a vesztes fél, Joav blum és jogi képviselőjét sem tudtuk elérni. A szabályok szerint hatvan napjuk van arra, hogy rendkívüli jogorvoslatot kezdeményezzenek. 

A büntetőeljárás egyik gyanúsítottja, Császy Zsolt szerint a büntetőjogi érdekek a polgári jogiak felé kerekedtek. – Ha a polgári bíróság ilyen mértékben át tudta venni az ügyészség logikáját, akkor vannak kétségeim a tisztességes eljárással kapcsolatban – mondta, hozzátéve: ebben a polgári ügyben már perli a Fejér Megyei Bíróságot, s most a törvényszéket is kénytelen lesz, mert az ítéletek indokolásában a személyét illetően valótlan állításokat írt le a bíróság. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.