Az állam segítségére számít az energiaipar
Keményebb fellépésre számítanak az energiaszektor cégei a lakossági kintlévőségek kezelésében – hangzott el a röjtökmuzsaji vezérigazgatói találkozón. A találkozó energetikai cégvezetőkkel folytatott kerekasztalán, majd az azt követő háttérbeszélgetésen elhangzott: van egy olyan törekvés az ipar részéről, hogy szigorítson a kintlévőségei kezelésén és ebben az állam „szabályozó szerepének a növekedésére lenne szükség.”
Az ágazat cégvezetői szerint ugyanis ténykérdés, hogy az utóbbi időszakban nagyságrendekkel megugrott az egyetemes szolgáltatók tartozásállománya, amit már egyre nagyobb problémát jelent az ágazat cégeinek, ugyanakkor az energetikai cégek számára az következő évben javarészt a jelenlegi működésik felülvizsgálata és karcsúsítása lesz a napirenden. Ebben pedig szükség lenne az állam szabályozó szerepének az erősítésére.
Amikor az állam szerepét vizsgálja a külföldi befektető, akkor elvárja, hogy az állam tulajdonosi és és szabályozó szerepe elváljon – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen. A másik terület, ahol az állam szerepe nőhet, az a infrastrukturális beruházások kérdésköre, főleg a határt keresztező kapacitások – gázvezetékek – építésénél, ami alapvető szempont, hogy komoly gázpiac alakulhasson ki nálunk.
Enegiapiaci befektetői szemmel nézve Magyarországon most nincs ok aggodalomra az ellátásbiztonság szempontjából, mivel az ország a térség legjobb tárolókapacitásaival rendelkezik. (Ugyanakkor tény, hogy az olyan anomáliákkal, mint a 2009-es ukrán-orosz gázvita innen nem lehet mit kezdeni.)
Az árampiacon az ipari fogyasztás növekedésére lehet számítani. Jelenleg a Mavir 1,5 százalékos növekedésre számít. Az erőműveknél 2014-2016 körül várható, hogy beindul egy kapacitás növekedés, 2020 körül 4-5 ezer Megawattnyi új kapacitás létrejötte várható.
Azonban a cégvezetők elmondásából kihallatszott, hogy hogy a beruházások finanszírozásánal az állam részvételére is szükség van, mivel – különösen a jelenleg nyomott áramár mellett – tisztán piaci körülményekből nem térül meg egy ilyen erőművi beruzházás. Emellett a bankoknak azért is ódzkodnak egy ilyen, jellemzően 20-30 évre szóló beruházás hitelezésétől, mivel az állami szabályozás igen gyorsan változik. A befektetők emellett elsősorban a nagyobb, regionális cégek iránt érdeklődnek.