A köztestület és a FruitVeB közösen kérte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy a szakma egyetértése nélkül, a jogszabály ne kerülhessen kihirdetésre.

  Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt egy hosszú egyeztetési folyamatot követően tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés. A törvény egy része vonatkozik a növénytermelésre, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb - évente megközelítően százezer - alkalmi munkást foglalkoztatnak.

  A törvény előkészítése során azonban - úgy tűnik - hiába volt több hónapon keresztül egyeztetés a kormány, az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek között, mert a törvényben nem, vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket az  agrárszakmai szervezetek képviseltek - állapítják meg a szervezetek.

    Hozzáteszik: valószínűleg ezért fordulhatott elő, hogy áprilistól, a törvény tervezett hatályba lépésétől számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Holott a jogalkotók alapvetően azért készítettek e terület szabályozásáról új törvényt, mert a régebbi szabályozást sok konfliktus terhelte.

    Most az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eddigieknél is bonyolultabb lett az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Életszerűtlen - és kivitelezhetetlen is -, hogy egy emberről 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt a foglalkoztatási szerződésben rögzíteni. Ezt követően pedig azokat még a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságokhoz is el kell juttatni.

    A növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan munkacsúcsok idején foglalkoztatják, például a hibridkukorica címerezése, vagy a kertészeteknél a gyümölcsszedés, metszés, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges. Ekkora mennyiségű adminisztrációt lehetetlen reggel munkakezdésig elvégezni, tekintve, hogy e munkáknál nagy a fluktuáció, napról napra változik a napszámosok személye.

    A jogszabály előírja azt is - holott ennek eltörlését még a törvény elfogadása előtt minden fórumon javasolta a szakma -, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Példaként ismertetik: egy hektár hibridkukorica kézimunkaigénye - a gépesítés itt lehetetlen - eléri az 1.500 órát, egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást, szemben a ténnyel, hogy akár több száz hektárnyi a vetőmagtermesztésre felhasznált területe is van.

    De a munkaidőkorlát előírása a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott 1.000-1.500 az egy hektárra szükséges kézimunkaerő igény. Itt maximum 10 hektáros gyümölcsöst lehet a törvény szerint alkalmi munkásokkal műveltetni.

  Mártonffy Béla, a FruitVeb ügyvezető igazgatója elmondta: a jogszabály egyáltalán nem segíti a munkaügyi előírások betartását.

    Belátható ugyanis, hogy ez év április elsejétől a szigorodó és ésszerűtlen előírások miatt a termelők kiszolgáltatottsága fokozódik. A munkaügyi ellenőrzések során több százezer forintos büntetés kifizetése után, a gazdaságok a munkaügyi előírások akár apróbb megszegése miatt is elveszíthetik nemzeti és uniós támogatáshoz való jogosultságukat - hívja fel a figyelmet.

    Az agrárszakma határozottan elutasítja, és elfogadhatatlannak tartja a jelenleg is kiélezett helyzet továbbrontását azért is, mert mindez a szakma válságának további elmélyülését eredményezheti.  Emellett több tízezer ember alkalmi foglalkoztatása is veszélybe kerülhet, valamint a feketegazdaság tovább is növekedhet.

Vannak az unióban olyan országok, ahol ezt a kérdéskört maguk optimálisan szabályozták, ennek alapja a helyi sajátosságok figyelembevétele, mint például Spanyolországban - mondta a szakember. Hozzátette: a törvény-előkészítési egyeztetések kezdeti szakaszában vettek csak részt, az ellenvélemények kifejtése után ugyanis nem kaptak meghívót a továbbiakra.