Bár a jogszabályok 2006-ban megteremtették annak feltételét, hogy az önkormányzatok úgynevezett településrendezési szerződést kössenek a fejlesztőkkel. Így az ingatlanfejlesztés járulékos költségeit átháríthatnák a beruházókra. Ez azonban legfeljebb településeken működik, a térségi, regionális hatások ellentételezése – mint amilyen például az elővárosi közlekedés kiépítése, iskolák, munkahelyek teremtése – ma semmilyen formában nem megoldott – mutatott rá Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. ügyvezetője, a rendezvény házigazdája.

Elmondása szerint hiányoznak ennek a jogi keretei, nincs hova befizetni az ellentételezést, és nincs, aki eljárjon egy ilyen ügyben. A költségeket így az állam, az érintett önkormányzatok és rajtuk keresztül az adófizető állampolgárok állják. Ráadásul egy szomszédos település, amelyre negatív hatással van egy-egy beruházás, a legtöbbször még az előnyeiből sem részesül annak, hiszen az esetleges iparűzési adó, ill. a személyi jövedelemadó helyben maradó része nem hozzá folyik be.

Tajvanban viszont adót fizet minden zöldmezős beruházó: a terület 15 százalékát az önkormányzatnak, újabb 15 százalékot pedig a régiónak.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a települések rendezési tervei és a regionális, térségi fejlesztési tervek köszönőviszonyban sincsenek egymással – mutatott rá egy másik problémára a Schuchmann Péter, a fővárosi agglomeráció területrendezési tervének vezető tervezője, a Pestterv Kft. ügyvezető igazgatója. – A rendezési tervek nem a megvalósítást szolgálják. Ehhez módosítani kellene a területfejlesztési és -rendezési, illetve az építési törvényt.

A környezetvédelemben alapelvnek számít, hogy a negatív hatásokat már a tervezésnél figyelembe kell venni, és lehetőség szerint ki kell küszöbölni, illetve megfelelő ellentételezést kell adni. A járulékos költségek befizetése többnyire állami szintű szabályozás alapján történik, így pl. az állam megszab bizonyos határértékeket vagy betétessé teszi az üvegeket. A tervezési kérdéseket azonban sok esetben állami beavatkozás nélkül, helyi szinten is össze lehetne hasonló módon hangolni – szögezte le Gergely Erzsébet, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stratégiai főosztályának helyettes vezetője.

Több kontrollra vágyik Fülöp Sándor, a Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki szép szólamok helyett megfelelő szabályokat várna a döntéshozóktól. Az önkormányzati döntéshozatali mechanizmusok erősítése mellett, növelni kellene szerinte a társadalmi és civil kontrollt és erősíteni a szakma szerepét a tervezési folyamatokban.

A szakmai napon arról is megállapodás született, hogy Páty, Biatorbágy, Telki és Budakeszi olyan nyitott tervezési műhelyt hoz létre, ahol a szakemberek, tervezők kötetlenül vitathatják meg a térség jellegzetes urbanisztikai problémáit, keresve – és remélhetőleg megtalálva – a legjobb megoldási lehetőségeket, egyúttal segítve a térséget az optimális út feltárásában.