Március elsején kezdheti meg az adóhatóság a személyijövedelemadó-bevallások alapján a magánszemélyeknek visszatérítendő jövedelemadó kiutalását. E bevallások közel negyede már elektronikus platformra került át tavaly, miközben az egy százalék sorsáról még mindig papíron, aláírással nyilatkozik az adózók többsége – közölte az RSM DTM pénzügyi tanácsadó cég.

A személyi jövedelemadó egy+egy százalékáról évről-évre dönthetnek az adófizetők, a potenciálisan felajánlható 30 milliárdos összeg közel 60 százalékáról tavaly is rendelkezett az adózók közel fele. 2011-ben a felajánlások összértéke 17 milliárd forintra rúgott, míg 13 milliárd forint - akaratnyilvánítás hiányában - továbbra is közös kasszába került.

A felajánlási szándékot keresztülhúzó hibák – az adatok helytelen kitöltése, a szignó lefelejtése illetve az adó, vagy a nyilatkozatkésői beérkezése – a rendelkezések 5-10 százalékát lemorzsolják. Ugyanakkor az elektronikus adóbevallási arány örvendetes növekedését az egy százalékra vonatkozó felajánlások terén is követni lehetne ”- emeli ki Héhn Miklós az RSM DTM Zrt. partnere.

A nyilatkozók adományainak átlag 5500 forintját és a támogatható szervezetek idei harmincezres körét figyelembe véve, nem tűnik könnyűnek több milliós forrást összegyűjteni, pedig a pénznek lenne helye.

A civil szervezetek számára továbbra is fontos bevételi forrást jelentenek az szja adományok az esetleges központi vagy önkormányzati források, pályázati pénzek, vagy a vállalati szférából érkező adományok mellett. A több milliárdos költségvetésű alapítványoknál koncentrálódik - a marketingre fordítható magasabb büdzsé miatt - az 1 százalék bevételek legnagyobb hányada, a többiek nehezen válnak láthatóvá széles körben, ha nem találnak megfelelő partnert a forrásgyűjtés közvetlen támogatásához.

„Részben e koncentrációnak is köszönhető, hogy mi magunk is tapasztaltuk a befolyó szja adományok csökkenését. A magánszemélyektől érkező egyéb pénzadományok összege is megcsappant, hiszen ezek adókedvezménye már korábban megszűnt, így a források között az szja felajánlás szerepe felértékelődik”– mondta Schultheisz Judit, a Gézengúz Alapítvány vezetője. „A civil törvény a tényleges közhasznúságot várja el a támogatható szervezetektől így letisztultabbá teheti a támogatható szervezetek körét, emellett hatékony lenne, ha a támogatók segítő szándékukról - az szja bevallásokhoz hasonlóan – az ügyfélkapun keresztül nyilatkoznának.”

A hazai cégek jelenleg évről-évre más és más szervezetet segítenek inkább, ami nehezebbé teszi a hosszú távú tervezést a civilek számára. Hasznos és jellemző segítség még az önkéntes munka (15-20 fős csapattal), ami kisebb pénzadományokkal egészül ki. „A céges adományozást a szabályozás változása is segítette, az elismert költségek közé emelve a közhasznú szervezetek, adományát, illetve tartós adományozási szerződés keretében megvalósuló támogatását. A cégek természetben nyújtott adományai pedig 2010 júniusától újra áfa-mentesek, az adományozás keretében átadott termékeket és nyújtott szolgáltatásokat nem terheli áfa fizetési kötelezettség”- mutat rá Héhn Miklós.

A közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés egy speciális konstrukció, amelynek égisze alatt az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás 40 százalékával csökkenthető a vállalat adólapja. A tartós adományozás keretében pedig az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adott évben - és az azt követő legalább három évben -, évente minimum egy alkalommal ellenszolgáltatás nélkül adományoz bizonyos összeget.