Orosz, ukrán és magyar átok a vetőmagosokon
A hazai vetőmag-termesztési ágazat sem ússza meg az orosz-ukrán konfliktus kedvezőtlen hatásait. A két országba a korábbi években jelentős mennyiséget szállítottunk. Ám idén a kivitel a korábbiaktól messze elmaradhat. Ukrajnától a bizonytalan fizetési feltételek miatt, míg Oroszországtól a megugró költségek miatt óvakodnak a magyar termelők. Utóbbi részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt időszak fejleményei miatt Ukrajnán keresztül nem lehet szállítani Oroszországba. Ám ha lehet is, akkor a magyar e-útdíj nehezíti a helyzetet. Ennek bevezetése ugyanis tonnánként 3-4 euróval drágítja a magyar vetőmagot, ami rontja versenyképességét. Mindezek miatt nehézkes az export. A szövetség próbált kedvezményeket kapni az e-útdíj alól, de elutasításban volt részük – magyarázta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke keddi sajtótájékoztatóján.
A kérdés azért sem mellékes, mert Magyarország 90 ezer tonnát, az éves termelés 35 százalékát exportálja. Ráadásul mindkét állam maghatározó piaca a hazai kivitelnek: Oroszország a harmadik, míg Ukrajna a negyedik legnagyobb partner. Ha a szállítások a két országba komolyan csökkennek, jelentős tételeknek kell új felvevőpiacot találni.
A hazai vetőmagtermelés impozáns számokat produkál, miután a honi agrárágazaton belül szinte egyedüliként megtartotta érdemi súlyát a globális vetőmagtermelésben. Magyarország Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után a világ hatodik legnagyobb exportőre. A szaporítóterület nagysága az elmúlt években folyamatosan növekedett, 2012-ben összesen 114 ezer hektár volt a szemlézett földek nagysága, míg az elmúlt évre ez 138 ezer hektárra nőtt. (A hazai szabályozás szerint minősített vetőmagot csak folyamatosan szemlézett területekről lehet begyűjteni.)
Az üzletág éves árbevétele a szövetség szerint meghaladja a 100 milliárd forintot, míg a vetőmagok előállításán a főállású, az időszaki és idénymunkásokkal együtt közel 60 ezren dolgoznak egy évben. Az éves összesített árbevétel több mint fele a hibrid növények – kukorica, repce, napraforgómag – értékesítéséből származik. Az ágazat jelenleg mintegy száz különböző fajból csaknem 1500 fajta vetőmagot állít elő.