Az MNB-nek nincs kétsége, hogy számos bank elhagyja Magyarországot: kevesebb nagybank lesz a piacon – mondta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója. A piacra bízott konszolidáció rossz struktúra kialakításához vezet - hívta fel a figyelmet. Szerinte az új külföldi szereplők a szinergiát mérethatékonyságból és bankadóból nem tudják kihasználni. A fejlett országokban jelentősen csökkent 2000 óta a bankok számára, a GDP-hez viszonyított mérete viszont nagyobb, mint 2007-ben. Magyarország nem USA: nem bír el nagy számú bankot. Hogy hazai vagy külföldi tulajdonú legyen a bankszektorunk, azzal kapcsolatban Nagy úgy vélte: a lényeg, hogy megfelelő diverzifikáltságú legyen. A hazai tulajdonra Szlovénia, a külföldi dominanciájúra Magyarország és Csehország jó példa.

Rövidtávon egészségesebb eszközszerkezetű, hosszútávon pedig a fenntartható növekedést támogató bankrendszert szeretne látni az MNB - mondta Nagy Márton, aki a jegybank bankszektorral kapcsolatos jövőképét mutatta be előadásában. Előbbihez szerinte több különböző intézkedéssel is hozzájárult a jegybank, és a folyamatot nem erőltetetten, hanem rendezett módon kívánja felgyorsítani a jövőben is. Utóbbival kapcsolatban pedig azt mondta: elvárja az MNB a bankoktól, hogy hozzájáruljanak a növekedéshez.

Az MNB nem elégedett a bankok eszközeinek és hiteleinek szerkezetével. Szeretné, ha a vállalati hitelezésben trendforduló következne be, amelynek a motorja a kkv-hitelezés lenne. A kkv-hitelezés már növekszik az NHP első pillérének és a jegybanki kamatcsökkentéseknek is köszönhetően. A háztartási hitelezésben a Kúria és a kormány döntésére várnak, de "látható, hogy ez is kezelést igényel". A forinthitelezés növekszik ebben a szegmensben, de az a félelmük, hogy ez nem egészséges szerkezetben fog folytatódni. Szabályozó eszközt szeretnének bevezetni a hitelfedezeti arányra (LTV) és a jövedelemarányos törlesztőrészletre (PTI) vonatkozóan.

Húsz százalék körüli nem teljesítő lakossági és vállalati hitelaránnyal küzd a bankszektor. Előbbiben a Nemzeti Eszközkezelő jelent megoldást, utóbbiban viszont nincs ilyen eszköz, igaz, tavaly nagy mértékű volt a vállalati portfóliótisztítás az EKB eszköz-felülvizsgálatának köszönhetően. Az ügyvezető igazgató szerint a portfóliótisztítást mindkét szegmensben fel kell gyorsítani: nagyon magas a régóta nem teljesítő hitelek aránya – írja a Portfolio.hu.

A jegybank szerint a kkv-hitelállomány nőni, a teljes vállalati hitelállomány pedig stagnálni fog a közeljövőben. Utóbbi fordulatához a piaci hitelezés fellendülésére lenne szükség. A háztartási új kihelyezésekben elindult a növekedés, ez azonban nem elégséges a hitelállomány növekedéséhez. Nagy felhívta a figyelmet az új forinthitelek kamatkockázatára, amely miatt szükséges lehet a beavatkozás: "be kell szerelni egy féket", de hogy ezt mennyire kell benyomni, attól függ, hogy a lakossági hitelezés mennyire lesz egészségtelen.