Évekig kitart még az alacsony inflációs pálya az MNB legfrissebb jelentése szerint: 2018-ig három százalék alatt marad a ráta. A jegybank frissített prognózisában az idén 2,8, 2017-ben háromszázalékos GDP-bővülés szerepel.

Jelentősebb változást vár a jegybank az építőipari beruházásoktól. Elsősorban az új lakásokra vonatkozó áfacsökkentés és a családi otthonteremtési támogatás lehet kitörési pont. Ennek következtében a lakossági hitelezésben is bővülés várható. A mocorgás már tavaly megindult, vagyis az áfacsökkentés és a többi intézkedés már egy felfelé tartó pályán érte a piacot.

Az idén a 2015-ös, kevesebb, mint nyolcezer lakás építését követően 14, 2017-ben pedig majd 19 ezer új lakás építését tartja elképzelhetőnek az MNB. Az újonnan kibocsátott hitelek értéke az utolsó negyedévben megközelítette a százmilliárd forintot – a válság előtt ennek több mint duplája sem volt szokatlan, a mélypont pedig kevesebb mint 30 milliárd forint volt 2012-ben. A teljes hitelállomány 7200 milliárd forintra csökkent 2015 végére. A szabad felhasználású hitelek a 2008-as 200 milliárd forintról annak huszadára estek, itt egyelőre nem látszik a trendszerű bővülés.

Az MNB 2016-ban a GDP 0,3 százalékára teszi a csok költségvetési hatását, 2017-ben pedig 0,44 százalékra. A már korábban meglévő lakástámogatásokkal együtt így az állam 2017-ben nagyjából 0,75 százalékot költ támogatásra, ami meghaladja a 260 milliárd forintot.

A jegybanki prognózisban egyelőre nincs szó nullás költségvetésről – valójában nem is lehetne, hiszen ez egyelőre nem több kormányzati kommunikációs szlogennél. Az MNB 2016-ban 1,1, 2017-ben 0,9 százalékos pozitív elsődleges egyenleggel és kamatkiadásokkal korrigálva 1,8, illetve 1,7 százalékos államháztartási hiánnyal számol. Bár várakozásai szerint az államadósság csökkenő trendre vált, és a devizaadósság aránya tovább csökken, annak mértéke 2017-ben sem megy 70 százalék alá.