Az Európai Bíróság április 30-án hirdet ítéletet abban a devizahiteles ügyben, amellyel a Kúria fordult a luxembourgi székhelyű testülethez – válaszolták a Portfolio kérdésére a bíróság sajtó- és tájékoztatási osztályán. A magyar legfelsőbb bíróság az OTP és egyik ügyfele, Kásler Árpád (a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének egyik alapítója és vezetője, valamint az országgyűlési választásokon induló Haza Nem Eladó Mozgalom Párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje) perében kérte ki az Európai Bíróság állásfoglalását, a döntés azonban az összes devizahiteles számára fontos következményekkel járhat.

A Kúria a szerződések egyoldalú módosításával és az árfolyamréssel kapcsolatban kérte ki a luxembourgi székhelyű testület véleményét. A szerződések egyoldalú módosításánál azt vizsgálja a Kúria, hogy azok mikor felel meg az átláthatóság követelményének – ha ugyanis egy szerződés valamely eleme nem átlátható, akkor tisztességtelen, s ha tisztességtelen, akkor érvénytelen. Az árfolyamrés esetében pedig azt vizsgálná a legfelsőbb bíróság: tisztességes volt vagy sem, hogy a bankok devizavételi árfolyamon folyósították a kölcsönt, míg a havi törlesztőrészletek kiszámításánál a devizaeladási árfolyamot alkalmazták.

Amint arról beszámoltunk: a Kúria tavaly decemberben több, a devizahiteleket érintő kérdésben is jogegységi döntést hozott, így például kimondta, hogy pusztán az árfolyamkockázat miatt a szerződések nem ütköznek sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe, nem színlelt megállapodások és nem is uzsoraszerződések. A hitelek attól nem válnak érvénytelenné, hogy olyan mértékben gyengült a forint árfolyama és ugrott meg emiatt a havi törlesztőrészlet, ahogy az a szerződéskötés idején még nem volt előre látható. 

Két nagyon fontos kérdésben, a szerződések egyoldalú módosításával és az árfolyamréssel kapcsolatban azonban a legfelsőbb bíróság nem döntött, mivel meg kellett várnia az Európai Bíróság véleményét. Mivel ez utóbbira tehát még április 30-ig várni kell, így a Kúria is várhatóan majd csak valamikor májusban hozza meg jogegységi döntéseit ezekben a kérdésekben.

A kormány korábban ettől, vagyis a Kúria még hiányzó jogegységi döntéseitől, valamint az Alkotmánybíróság állásfoglalásától tette függővé a devizahiteleseknek még tavaly nyáron beígért, azóta is lebegtetett újabb segítséget. Utóbbi két hete megszületett: az Alkotmánybíróság szerint a parlament különleges esetekben belenyúlhat magánszerződésekbe, vagyis ebben az esetben a devizahiteles megállapodásokba. Visszamenőleges hatállyal azonban csak úgy, amennyire ezt a bíróságok is megtehetik a hatályos törvények alapján. Utóbbi vélhetően azt jelenti, hogy a kormány a Kúria jogegységi döntéseinek megfelelően állíthatja össze a devizahiteleseknek szánt mentőcsomagot.

Az utóbbi napokban a kormányoldal képviselői – köztük maga a miniszterelnök – arról nyilatkoztak, hogy amint megvan a Kúria döntése, a kabinet pár héten belül a parlament elé tudja terjeszteni a jogszabálytervezetet. A tájékoztatás szerint a minisztériumok tavaly több javaslatot is kidolgoztak, s csupán ezeket kell a legfelsőbb bíróság állásfoglalásának megfelelően finomhangolni, s már be is lehet nyújtani az Országgyűlésnek, amely még a tavaszi ülésszakban dönthet a kérdésben. A devizahitelek teljes kivezetését egyébként a következő kormányzati ciklus végére, vagyis 2018-ra ígéri az Orbán-kabinet.

Ami az Európai Bíróság várható döntését illeti: Nils Wahl, a szervezet kijelölt főtanácsnoka február közepén hozta nyilvánosságra állásfoglalását az említett két kérdésben, s bár a főtanácsnokok szakvéleménye nem köti a luxembourgi testületet, a kettő gyakran egybeesik. Mindenesetre Nils Wahl úgy látja, hogy a Kúria vizsgálhatja, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességes volt vagy sem.

Másrészt a főtanácsnok szerint az önmagában kevés, ha a szerződési feltételek világosak és érthetőek, azt is lehetővé kell tenniük, hogy az ügyfélnek módja legyen megítélni az adott szerződés megkötésének előnyeit és hátrányait, a számára fakadó kockázatokat. Vagyis az adósnak nem csak a szerződés, vagy azon belül az adott kikötés tartalmát kell megértenie, hanem az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is, s csak ekkor tekinthető átláthatónak például az egyoldalú szerződésmódosítás.