Az autóipar szépítette a külkermérleget
A külkereskedelmi mérleg többlete 345 millió euró (107 milliárd forint) volt, 120 millió euróval (39 milliárd forinttal) több, mint 2013 azonos időszakában. A külkereskedelmi termékforgalom kiviteli és behozatali volumene egyaránt 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét. Az EU-tagállamaival folytatott külkereskedelmünk kiviteli és behozatali volumene egyaránt 12 százalékkal nőtt, az EU-n kívüli országok esetében 7,7, illetve 7,3 százalék volt a bővülés.
Az egész évet tekintve 2014-ben a kivitel értéke 84,7 milliárd euró (26 121 milliárd forint), a behozatalé 78,3 milliárd euró (24 144 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 6,4 milliárd eurót (1977 milliárd forintot) tett ki, ami 153 millió euróval (22 milliárd forinttal) kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A külkereskedelmi termékforgalom forintárszínvonala a bázisidőszakhoz viszonyítva kivitelben 1,1 százalékkal emelkedett, a behozatalban szinte nem változott. A cserearány 1,0 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 4,0, a dollárhoz képest 3,9 százalékkal értékelődött le.
A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 8,9, a behozatalban 8,2 százalékkal nőtt 2013-hoz viszonyítva. Az éven belül valamennyi negyedévet élénk növekedés jellemezte mindkét forgalmi irányban. A külkereskedelmi volumen növekedését az év egészében a hazai autógyárak és az autóipari beszállítók bővülő termelése határozta meg: a közúti jármű kivitele harmadával, behozatala negyedével nőtt a bázisidőszaki szinthez képest. Az export növekedésében meghatározó szerepet játszott az EU-tagállamokkal folytatott kereskedelem felfutása, de a forgalom növekedése jelentős volt az amerikai és ázsiai országok viszonylatában is.
Az autóipari termékek gyártásához kapcsolódó villamos gép, villamos készülék és műszer (főként elektromosan szigetelt huzalok és vezetékek), valamint az általános rendeltetésű ipari gépek (elsősorban a különböző szivattyúk) volumene a forgalom mindkét irányában mintegy tizedével bővült.
Az egyre zsugorodó részarányú híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék export- és importvolumene csaknem ötödével volt kevesebb, mint egy évvel korábban, bár a csökkenés a negyedik negyedévre – részben a bázishatás következtében – az importban megállt, az exportban pedig mérséklődött.
A feldolgozott termékek export- és importvolumene 6,4, illetve 8,9 százalékkal múlta felül a 2013. január–decemberi szintet. Ezen belül az importvolument valamennyi negyedévben mérséklődő, az exportét pedig a harmadik negyedévtől gyorsuló növekedés jellemezte. A kivitel növekedésében az autógyártásban felhasznált szakmai tudományos ellenőrző műszer kereskedelme volt a legjelentősebb tényező, ugyanakkor számottevő volt a gumigyártmány behozatala, valamint a fémtermék mindkét irányú forgalma.
A szintén húzóágazatnak számító vegyipar is említésre méltó növekedést mutatott fel: a jelentős súlyú gyógyszer és gyógyszerészeti termék importvolumene a második féléves felfutásnak köszönhetően több mint tizedével bővült, kivitele az árufőcsoport átlagánál magasabb növekedést ért el. A vegyipari termékek külkereskedelme szempontjából legjelentősebb felvevő piacunknak számító Oroszországba irányuló export csökkenését az EU-tagokkal folytatott kereskedelem ellensúlyozta. Dinamikusan bővült a szerves vegyi termék behozatala, valamint az illóolaj, illat- és tisztítószer mindkét irányú kereskedelme, valamint a kisebb részarányú, lakossági fogyasztást szolgáló termékek közül a ruházati cikk és öltözékkiegészítő, továbbá a lábbeli importvolumene is számottevően növekedett.
Az energiahordozók importvolumene – a forintárak csökkenése mellett – 13 százalékkal volt több, mint a bázisévben. Időszakon belül dinamikusan bővült az árufőcsoport behozatala, a legerőteljesebb volumennövekedést a harmadik negyedévben mértük. Az energiabehozatal mintegy felét adó kőolaj és kőolajtermék importvolumene a második negyedévtől töretlenül nőtt, így az időszak végére mintegy 5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kőolaj és kőolajtermék behozatalának relációs szerkezete megváltozott: az orosz beszerzések csökkenését az iraki és uniós szállítmányok pótolták. A természetes és mesterséges gáz importvolumene a hazai gáztározók feltöltése miatt a második negyedévtől számottevően, az időszak végére mintegy negyedével bővült 2013-hoz viszonyítva.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 2,6, az importé 6,8 százalékkal bővült 2013. január–decemberhez képest. Az export volumene az első negyedéves dinamikus bővülés után a negyedik negyedévre bázisszint alá csökkent, ugyanakkor az import megközelítően egyenletes ütemben nőtt az időszak folyamán. Az árufőcsoporton belül a gabona- és gabonakészítmény kivitelének volumene közel 5%-kal meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet.
Ezen belül a kukoricakiszállítások értéke némileg nőtt, míg a búzáé tizedével visszaesett mindkét termékkör árszínvonalának csökkenése mellett. Átlag feletti mértékben nőtt az állati takarmány, a hús és húskészítmény, valamint a tejtermék és tojás exportja. Dinamikusan bővült a kávé, tea, kakaó, fűszer importja, emellett az egyéb táplálkozásra alkalmas termék és készítmény mindkét irányú forgalma.
Az export 78, az import 75 százalékát bonyolítottuk le az EU-tagállamaival. Ebben a viszonylatban a kivitel és a behozatal volumene 8,7, illetve 13 százalékkal volt több, mint 2013 azonos időszakában. A többlet 7,5 milliárd euró (2305 milliárd forint) volt, ami 1623 millió euróval kevesebb az előző évinél.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 2,3 százalékkal emelkedett, a behozatalé 1,8 százalékkal csökkent a 2013. január–decemberihez hasonlítva. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban 1,1 milliárd euró volt, 1470 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban.
