Tavaly 1,22 milliárd forintos nyereséget ért el az állami Főgáz - derül ki az állami közműrendszer központi szereplőjévé előrukkolt társaság pénteken leadott mérlegéből. A tevékenységét országossá kiterjesztő fővárosi gázszolgáltató eredményéből az új gazda, az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) - az eddigi részvényesek évtizedes hagyományaival szakítva - egy fillér osztalékot se vett fel.

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság

A cég többségi tulajdonosa egészen tavalyig a fővárosi önkormányzat volt. A kisebbségi részvénycsomagot az 1995-ös nagy privatizációk során kétharmad-egyharmad arányban a német RWE és E.ON elődje vásárolta meg. Közel tíz éve az E.ON része az RWE-hez került, amely így 2013 végéig birtokolta a cég 49,83 százalékos csomagját. Míg az energiaszektor többi magánosított szereplője az elmúlt két évtized során hullámzó eredményeket mutatott fel - az osztaléktalicskázás jellemzően csak az Orbán-kabinet fenyegetőzései hatására indult be -, a Főgázt mindvégig a nem túl feltűnő, de kiegyensúlyozott eredményesség jellemezte. Miközben a társaság árbevétele tavaly 219 milliárd forintról 170 milliárd forintra, vagyis több mint ötödével esett, a nyereség hajszálnyival, mintegy harmincmillióval még nőtt is.

Utóbbi két esztendő mégis emberemlékezet óta nem látott mélypont a társaság eredményességében. Igaz, a gázcég 7-8 milliárdos nyereségcsúcsait is az Orbán-kormány időszakában, 2010-2012 között érte el. A hazai cégvilág sajátos vonásaként a Főgáz mindenkori tulajdonosai évtizedek óta semmi nyereséget nem hagytak a cégben, azt mindig teljes egészében felvették. Így számításaink szerint csak 2000 óta a fővárosi gázszolgáltatás mintegy 73 milliárd forintot hozott tulajdonosai konyhájára. Ennek közel fele tehát külföldre, másik fele pedig az osztalékkivonást rendre szintén megszavazó fővárosi önkormányzathoz került.

Noha tavalyra az RWE-csomag már az állami MVM-hez került - vagyis a Főgáz immáron teljességgel közösségi, azaz önkormányzati és állami tulajdonnak számított -, a mégoly szerény nyereséget újfent kivonták. Változást ebben tehát csak az hozott, hogy - a szintén állami MNV közbeiktatásával - a Főgáz egésze tavaly év végére az MFB-hez - értsd a Miniszterelnökséghez, értsd Lázár János miniszterhez - került. Ezután avanzsált az újonnan alapított állami Első Nemzeti Közműszolgáltató „szakmai irányítása alá" kerülő Főgáz az állami közműszolgáltatások központi szereplőjévé. Habár a Miniszterelnökség főideológusai a nemzeti közművel és a Főgázzal kapcsolatban nem ritkán továbbra is belegabalyodnak a haszonmentesség, a nonprofit avagy a „nonprofit jellegű" fogalmak tisztázásába, kétségtelenül furán hatott volna, ha az MFB, voltaképp folytatván az eddigi gyakorlatot, idén is felveszi a tavalyi Főgáz-hozamot.

A társaságnak valóban kell is a pénz. Részletes beszámolójuk szerint ugyanis a lakosság ellátását magába foglaló úgynevezett egyetemes szolgáltatáson tavaly 2,4 milliárd forintot buktak. Ha a várakozásoknak megfelelően a GDF Suez és az E.ON lakossági fogyasztóinak átvételével a Főgáz ügyfélszáma több mint kétszeresére nő, változatlan tarifák mellett a hasonló arányú veszteségemelkedés is borítékolható. És az már teljes egészében az állam - az adófizetők - sara.