Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató szakmai irányítása alatt álló Főgáz ma pályázatot nyújtott be az egyetemes szolgáltatási engedélye visszavonását kérő Tigáz földgázfelhasználóinak ellátására a közműhivatalnál - közölte az ENKSZ. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedvező döntése esetén a jövőben a Főgáz láthatja el a Tigáz mintegy 1,2 millió fogyasztóját is gázzal.

Az ENKSZ-hez tartozó Főgáz készen áll, hogy ellássa a Tigáz lakossági földgázfelhasználóit azok teljes ellátási területén - fejtette ki Horváth Péter, az ENKSZ elnök-vezérigazgatója, valamint Laczó Sándor, a Főgáz vezérigazgatója. Ígéretük szerint az utóbbi hónapokban megfelelő körülményeket teremtettek a fogyasztók zökkenőmentes átvételére. Kedvező döntés esetén az egyetemes szolgáltatásban a Főgáz lesz Magyarország egyedüli szolgáltatója.

Az elmúlt időszakban három gáztársaság is kérte egyetemes földgázszolgáltatói engedélye visszavonását a MEKH-től - emlékeztetnek. Így szükségessé vált az érintett felhasználók további ellátásának biztosítása. Mivel a MEKH korábban már a GDF Suez, az E.ON és a Magyar Telekom együtt körülbelül 1,3 millió ügyfelének ellátására is a Főgázt jelölte ki, a saját eddigi mintegy 800 ezer, valamint a Tigáz 1,2 millió ügyfelét együttesen számolva a közeljövőben már a Főgáz láthatja el az összes, 3,3 millió lakossági és hozzá kötődő kis céges fogyasztót. Az új szolgáltató kiválasztását követően az átadás-átvétel hónapokat vesz igénybe.

A jövőbeni működésükkel kapcsolatos kommunikációs fordulatok ezúttal a következők:

- Az ENKSZ az állami tulajdonba kerülő társaságoknál beazonosítja azokat a lehetőségeket, ahol a külön-külön milliárdos költségeket felemésztő tevékenységek ésszerűsítése megtörténhet. (Ez - a félreértések elkerülése végett - továbbra is csak a Főgázra vonatkozik. Az említett GDF Suez, E.ON és Tigáz csak a lakosság ellátási jogát szolgáltatja vissza, hálózatait megtartja és az üzleti fogyasztók kiszolgálását is folytatja, tulajdonosuk nem változik. A megfogalmazásban hangsúlyozott elv érvényesítéseként a Főgáznál néhány társasházi és vállalati ügyfélnél a kihelyezett mérőt túl nagynak - vagyis az ügyfelek szempontjából túl drágának - találták, amit lecserélnek kisebbre. Igaz, erről megkeresésünkre további érdemi részleteket nem közöltek. További pontosításként megjegyzendő, hogy a Főgáz a sugalmazottakkal ellentétben nem az ENKSZ, hanem az állami Magyar Fejlesztési Bank - MFB - tulajdonában áll. Igaz, tulajdonosi jogait az ENKSZ gyakorolja, az állami ENKSZ felett pedig az MFB.)

- Az optimális üzemméret és költséghatékonyság elérése akkor történhet meg, amikor az ENKSZ már több közműágazatban is jelen lesz. (Ezzel bizonyára várható költségeket és veszteségeket kívánnak magyarázni.)

- Az ENKSZ a lakosság és a magyar társadalom érdekeit tartja szem előtt, ezért a nemzeti közműszolgáltatáshoz tartozó társaságok eredményét visszaforgatja a jobb ügyfélkiszolgálás és a további rezsicsökkentés érdekében. (Ez abból a közgazdaságtanilag követhető alapállásból értelmezhető, hogy a cég nem fizet osztalékot, hanem az esetleg megmaradt nyereséget visszaforgatja a fejlesztésekbe. Ez meg is történt a Főgáz esetében, amely újkori történelmében először nem fizette ki milliárdos osztalékát friss tulajdonosának, azaz a tavaly belépett magyar államnak. Az hogy ez mennyiben szolgálja a magyar társadalom érdekeit, a Fidesz ideológiája szempontjából erősen kérdéses. Mindeddig ugyanis idegennek tűnt a kormánypárt gyakorlati lépéseitől az, hogy a fejlesztési forrásokat az energiatársaságoknál kellene hagyni. Ebből következően az, hogy az állam a Főgázban hagyja a nyereséget, kifejezetten a rezsicsökkentési logika ellen hat, amennyiben ez a pénz nem további rezsicsökkentések forrásául szolgál.)

- Az ENKSZ második lépcsőben a villamosenergia-piacon jelenik meg, működése pedig a távhőszolgáltatással válik teljes körűvé. (Egyelőre a német RWE tulajdonában lévő Elmű-ÉMÁSZ-szal írt alá az állam egy összetett és esetenként félreérthető szándéknyilatkozatot bizonyos jogok és részesedések adásvételéről. Ám ez ügyben azóta sem történt látványos előrelépés, mi több, számos jel a tárgyalások elhúzódására utal. Az eredetileg hangoztatott tervek szerint a tárgyalások sikere esetén a főváros és Észak-Magyarország áramfogyasztói jövő év elején kerülnének át valamilyen formában a Főgázhoz. A jelenleg is önkormányzati távhőszektor állami átvétele kapcsán pedig a konkrétnak látszó bejelentések ellenére továbbra sem körvonalazódik értelmezhető menetrend. A fogalmazás azonban arra egyértelműen utal, hogy a tavalyi, illetve néhol még manapság is napvilágot látó nyilatkozatokkal szemben belátható időn belül a víz- és hulladékszállítási szolgáltatás, avagy a kéményseprés nem kerül az állami közműbe.)