Az állam tulajdonosi jogai és egyes takarékszövetkezeti eljárások pontosítását javasolja a kormány az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról az Országgyűlésnek beterjesztett javaslatában.

A törvényjavaslat pontosítja a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt, felhatalmazást ad a banknak az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott pénzügyi eszközök végrehajtó szervezeteként az irányító hatóságok által meghatározott feladatok ellátására, például a támogatott pályázatok kezelésére, döntés-előkészítésre és ellenőrzésre. A javaslat azért, hogy a bank hatékonyabban láthassa el a stratégiai beruházások finanszírozását, az egy ügyféllel szembeni kitettségének felső határát a szavatoló tőke 45 százalékában határozza meg.

A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az MFB alkalmazottai munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsenek olyan gazdasági társaságban, amelyben az MFB vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, illetve amellyel kapcsolatban az MFB kockázatot vállalt.

A javaslat lehetővé teszi az MFB-nek a tulajdonszerzést a Fővárosi Gázművekben. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi törvény módosításával törvényi lehetőséget teremt az állam számára a kisebbségi tulajdonosok kivásárlására, a lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban – az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekből –, amennyiben az állam tulajdoni hányada eléri a 90 százalékot.

Ugyanezen jogszabály megváltoztatásával korlátozzák az állami vállalatok vezetői és tulajdonosi testületeibe delegáltak felelősségét. Így például a társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető alapbéren kívüli teljesítménybér (prémium), vagy rendszeres juttatás ki nem fizetése miatti követelést a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottság tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben nem lehet érvényesíteni. Ugyanakkor bizonyos esetekben mentesítik a vezető tisztségviselőket a titoktartási kötelezettség alól.

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi törvény javasolt módosítása pontosítja, illetve kiegészíti a szövetkezeti hitelintézetek kilépésére, kizárására, jogutód nélküli megszűnésére és a felügyeleti biztos kijelölésének eseteire, továbbá a szövetkezeti hitelintézetek legfőbb szervének határozatképességére, döntéshozatalára és a Takarékbank Zrt. részvételére vonatkozó szabályokat.

Így többek között lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet két egymást követő
közgyűlésének (részközgyűlésének) vagy küldöttgyűlésének határozatképtelensége esetén, a harmadik, megismételt közgyűlés (részközgyűlés) egyesülés, szétválás, gazdasági társasággá történő átalakulása tekintetében a jelenlévők legalább kétharmadával döntsön. Ehhez feltételként szabja az Integrációs Szervezet képviselőjének személyes részvételét.
Azért, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a részjegyeket elsődleges alapvető tőkeként vehessék figyelembe a törvény kimondja, hogy az igazgatóság csak abban az esetben engedélyezi a szövetkezeti részjegy visszaváltását, ha az nem veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet prudens működését. Ugyancsak pontosítja a felügyeleti biztos kijelölésének és működésének szabályait.