Az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) megvásárolná az Elmű és az ÉMÁSZ tulajdonában lévő áramhálózat cégek 49 százalékát, amiről szándéknyilatkozatot írt alá az Elmű, az ÉMÁSZ, a Mátrai Erőmű, a három társaság többségi tulajdonával eddig és ezután is rendelkező német RWE, valamint a magyar kormány - derül ki az RWE-hátterű cégek és a kormány közleményéből. Ez több mint 46 ezer kilométer kis- és középfeszültségű villamosenergia-hálózatot üzemeltet a csaknem 20 ezer négyzetkilométert kitevő, a fővárost és a közép- és északkelet-magyarországi régiókat lefedő ellátási területén, körülbelül 2,2 millió fogyasztási helyet látva el villamos energiával.

Eltolják Teknős Miklós / Népszabadság

A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter délutáni sajtótájékoztatóján az ügyben ma 17 órára ígért, végül több mint egy órás késéssel az MTI-n megjelent közlésük e tárgyban jelentősen félreérthető volt: az RWE ugyanis nem válna meg egy magyarországi részvényétől sem, hanem leányvállalatai, az Elmű és az ÉMÁSZ adnák el a tulajdonukban lévő áramhálózat-cégek kisebbségi csomagját az államnak.

A szándéknyilatkozat szerint az Első Nemzeti Közműszolgáltató (Enksz) - amely felett az MFB gyakorolja a tulajdonosi jogokat - megvásárolja az Elmű és az ÉMÁSZ "egyetemes szolgáltatását" is - írják a céget. Ez szintén nehezen értelmezhető, mert a lakossági szolgáltatás egy forgalomképtelen jog, amiről az Elmű és az ÉMÁSZ csak térítésmentesen mondhat le. Ennek megfelelően értesülésünk szerint a két társaság tervezi is, hogy - amennyiben a tárgyalások sikerre vezetnek - visszaadják a lakossági ellátási jogosítványukat. Az Elmű-ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatása csaknem 2,1 millió, többségében háztartási villamosenergia-fogyasztót lát el a fővárosban és a közép- és északkelet-magyarországi régiókban - teszik hozzá.

Korábbi információinknak megfelelően az MFB megvásárolná a lakossági ügyfélszolgálati tevékenységet kiszolgáló Elmű-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-t is. A cégnél több mint hétszáz munkatárs dolgozik folyamatosan. Az ügylet kétlépcsős lehet, de a lépcsőfokok mibenlétére nem térnek ki.

Úgyszintén korábbi értesüléseinknek megfelelően a Mátrai Erőmű kisebbségi tulajdonosa, az RWE-vel mindeddig együtt szavazó EnBW értékesítené a cégben meglévő kisebbségi részét a társaságban már ma is negyedrészt birtokló állami MVM-nek. Ezzel az állam a hazai áramtermelésben igen jelentős, a paksi atomblokkok után a második legnagyobb, 13 százalékos szeletet képviselő Mátrai Erőmű 49 százalékos tulajdonosává válna. A többség ugyanakkor továbbra is maradna az RWE-é.

A mostani bejelentést számos, egymásnak látszólag szögesen ellent mondó sajtóértesülés előzte meg, amelyekről azonban elmondható, hogy nagyjából mind igaznak nevezhető, ugyanakkor a bejelentés ezen túl is mindenki számára tartogatott meglepetéseket (illetve erőteljes pontosításokat). Ezen túlmenően lapunk azt is megtudhatta, hogy az Elmű-ÉMÁSZ a tárgyalások sikere esetén tervezi lakossági áramszolgáltatási jogának visszaadását.

Ez a siker azonban cseppet sem borítékolható. Az Orbán-kormány 2010-es megválasztása óta tartja - az eszközökben se különösebben válogatva - nyomás alatt a hazai energiaszektor külföldi befektetőit annak érdekében, hogy minél olcsóbban hozzájuthasson hazai vagyonelemeikhez. Ehhez képest a tárgyalások rendkívül vontatottan haladtak: az RWE például, ha mégoly kevéssé és csupán elméleti szinten is, de most látszik először beadni a derekát. Tavaly az E.ON kötött hasonló hangvételű szándéknyilatkozatot egyes hazai lakossági energiaszolgáltatói vagyonelemeik állami értékesítéséről, ám ebből mindeddig hivatalosan nem lett semmi, és háttérinformációink szerint az ott említett pontok nagy része mára lekerült a napirendről. Az ok az ár.