A tavalyinál 13 milliárd forinttal több, 60 milliárd forint osztalékot szavazott meg a 24,7 százalékig magyar állami tulajdonban lévő Mol csütörtöki közgyűlése. Ugyanakkor a korábbi évek több százmilliárdos nyereségei után tavaly a társaság a magyar számviteli szabályok szerint 78 milliárd forintos veszteséget szenvedett el. Tekintettel arra, hogy Közép-Európa legnagyobb cégének tartalékai másfélezer milliárd forintra rúgnak, a kifizetés bizonyára nem jelent számukra különösebb gondot. Az igazgatóság által javasolt osztalékot Molnár József vezérigazgató a közgyűlésen a cég rendkívül kedvező készpénzforgalmi helyzetével és nagyon alacsony eladósodottságával is indokolta. A „szokásos" 46 milliárdos osztalékszintet magyarázatuk szerint azért fejelték meg, mert tavaly több cégüket - így az algyői gáztárolót, illetve az orosz ZMB olajmezőt - is eladták, az így befolyt nyereség negyedét pedig a tulajdonosoknak adnák. Emlékezetes: a Mol 2009-2010-ben több százmilliárdos akkori nyereségeik ellenére sem fizetett osztalékot. Ekkor a cég ötödét a vezetés által nem barátinak minősített orosz Szurgutnyeftyegáz birtokolta. Az orosz tulajdonos Mol-csomagját 2011-ben - jelenlegi értékénél mintegy kétszázmilliárd forinttal drágábban - a magyar állam vette meg. Azóta a Mol-vezetés újból talál okot az osztalékfizetésre.

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kérdésünkre úgy vélte: a magyar szabályok szerinti számok nem tükrözik hűen a társaság teljesítményét. Így nem tartotta célravezetőnek ennek függvényében tekinteni a tulajdonosoknak kifizetett összeget. (Úgy tudjuk, magyar mérlegüket mantovai finomítójuk termelésleállítási leírása húzta le. A nemzetközi számviteli szabályok 21 milliárdos csoportszintű nyereséget mutatnak.) Az elnök-vezérigazgató kérdésünkre megerősítette: az osztalékra vonatkozó napirendi pontot az állami tulajdonos részvételével zajló közgyűlés ellenszavazat nélkül - tehát az állami tulajdonos is - elfogadta.

Megjegyzendő: korábban kormánytényezők, például Giró-Szász András szóvivő a külföldi tulajdonú közműcégek kapcsán azt hangoztatták, hogy a fejlesztésekre, karbantartásra félretett pénzből ne lehessen felvenni osztalékot. Az ezután indult hivatali vizsgálat a vesztesége mellett jelentős osztalékot fizető, külföldi szakmai irányítású Elműnél úgy találta, hogy az ottani osztalék nem veszélyezteti az energiaellátást. Ezután az állami tulajdonos az irányítása alá tartozó Magyar Villamos Művek tavalyi harmincmilliárdos nyereségének harmadát felvette. Noha a Mol tulajdonosainak többsége külföldi, tőzsdei cég lévén részvényesi szerkezete szórt, így a legnagyobb részvényes a magyar állam. Az energiacsoport kétségtelenül kevéssé sorolható a közművekhez, de valószínűleg Csányi Sándor Mol-alelnök és OTP-vezér, valamint Hernádi Zsolt jó kormányzati kapcsolatai miatt sincs a Fidesz energiacég-ellenes támadásainak célkeresztjében. Arra a kérdésünkre, hogy miként érinti a rezsicsökkentés a Molt, Hernádi Zsolt leszögezte: mint minden más államban, ahol tevékenykednek, a magyar kormányzati szabályozás is egy adottság. Horvátországban például - ahol az INA-t irányítják - az állami teher jóval magasabb a magyarországinál.

Hernádi Zsolt erőteljes hangsúlyt helyezett a csoport nemzetköziesedésére: a Mol vezetőségének negyede nem magyar. Újságírói kérdésre Molnár József - a korábbiaknál is keményebben - úgy fogalmazott: a magyarországi üzleti környezet nem támogatja az itteni hosszú távú befektetéseket. Ezért elsősorban külföldi - például iraki-kurdisztáni, pakisztáni, északi-tengeri és oroszországi - kitermelésükre összpontosítanak, olajfinomítóikban és kúthálózatataiknál pedig tovább növelik a hatékonyságot. Arra a szóbeszédre, hogy a mantovai finomítóért cserébe megkapnák az olasz ENI 124 cseh Agip-kútját, Hernádi Zsolt nem kívánt reagálni. Molnár József viszont üdvözölte, hogy térségünkben az üzemanyagok - különösképp a gázolaj - iránti kereslet tartós élénkülése körvonalazódik.

A közgyűlés az 5,4 százalékos Mol-tulajdonos OTP Bank javaslatára - az igazgatóság támogatása mellett - igazgatósági tagnak választotta Martonyi János távozó külügyminisztert, aki kormányzati elfoglaltságai miatt nem jelent meg. Az indítványt bejelentő Csányi Sándor Mol-igazgatósági mandátumát szintén 2019-ig meghosszabbították. Az igazgatóságból jelen volt például az újonnan beválasztott Anthony Radev éppúgy, mint a hét százalékot birtokló Oman Oil Companyt eddig képviselő Mulham Al-Jarf helyére választott Anwar al-Kharusi.

Szintén feltűnt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Járai Zsigmond ex-pénzügyminiszter és MNB-elnök, aki jelenleg a jegybank felügyelőbizottságát irányítja: mindketten 2010-ben kerültek a testületbe. A felügyelőbizottsági tagságát szintén 2010-ben elfoglaló, Fideszhez közel állóként számon tartott Töröcskei Istvánt viszont nem láttuk.

A sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt személyes hangon szólt a Horvátországban ellene folyó büntetőeljárásról, ami „némileg zavarja jelenlegi életét" (nem utazik például külföldre). Meglátása szerint viszont az eljárás bárki ellen elindult volna, aki a Molt ebben a helyzetben irányítja. A horvát korrupciós vádakat újfent határozottan visszautasítva hangot adott abbéli reményének, hogy az ellene folyó bírósági eljárások az igazság győzelmét hozzák. Arra a tájékoztatón sokak által firtatott kérdésre, hogy a horvát kormány támadásai tükrében mi a tervük az INA-ban birtokolt 49 százalékos csomagjukkal, eddigi álláspontjukat megismételve leszögezte: záros határidőn belül vagy megegyeznek a horvát kabinettel a vitatott kérdésekben, vagy eladják részvényeiket. A horvát kabinettel erről folytatott tárgyalások ütemét határozottan lassúnak ítélte.

Összességében hangsúlyozta: a Mol irányítása számára rendkívül kedvező élmény, így, ha ereje engedi, 2018-ig tartó mandátumát egyértelműen kitöltené. A Mol „készen áll a növekedésre" - szögezte le.

A Mol részvényárfolyama csütörtökön másfél százalékkal csökkent.