Felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását pénteken, és – elfogadva a hitelintézet javaslatát – a bíróság az Alkotmánybíróság elé terjeszti az ügyet – közölte az MTI. a bíróság azzal indokolta a dönést, hogy a nem érvényesül a polgárjogi "fegyveregyenlőség" elve, tehát a feleknek nem állt elegendő felkészülési idő a rendelkezésére, és ezért az eljárás az, ami sérti az alapjogot.

Ezzel a devizahiteles ügyek rendezése hónapokat is csúszhat. Bár ez nem feltétlenül jár a többi ügyben halasztással, akár az is elképzelhető, hogy másutt is úgy döntenek a bírók: bevárják, amíg az alkotmányossági kérdésben döntés születik. 

Most – ha nem fordulnak Alkotmánybírósághoz  –  30 napjuk volna a bíróságoknak dönteni, halasztani se nagyon lehetett a tárgyalásokat, a felfüggesztést külön tiltja is az eljárásról szóló rész (igaz, ez más jogértelmezések szerint nem köti egyik bírót sem: ha úgy dönt, nyugodtan várhatnak, ha akarnak). Az eredeti jogszabály és a tervek szerint mindenesetre az év végéig még a fellebbezésekkel együtt is jogerős döntéseknek kellett volna születniük arról, a bankok tényleg tisztességtelenül jártak-e el, amikor módosították általános szerződési feltételeiket. (És ez után jöhettek volna a tényleges kifizetések).

Korábban arról volt szó, a bíróságok dönteni fognak az ügyekben. Állítólag a bíráknak még nyilatkozni is kellett arról a Fővárosi Törvényszéken, hogy nem fordulnak majd az Alkotmánybírósághoz. Most mégis ez történt.

A devizahiteles törvény azt vélelmezi, hogy tisztességtelen volt a módosítás, míg a jogszabály szerint ezt kell a bíróság előtt megtámadni, és azt bizonyítani, hogy a bank megfelelt a tisztességesség követelményeinek. A bíróságok eddig két bank esetében állapították meg, hogy a pénzintézet részben tisztességesen járt el, mindkettőnél egy indexhez kötötték a díjemelést, ami átláthatónak bizonyult. A bíróságok több ügyben halasztották el az ítélethirdetést (ma például így tett a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében).

  Az Igazságügyi Minisztérium közleményben szögezte le, hogy "határozott jogi álláspontja" szerint a devizahitel-mentésről szóló jogszabály mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak. Leszögezték, hogy vizsgálják a bíró kezdeményezését, és véleményüket megküldik majd az Ab-nak is, majd nyilvánosságra is hozzák azt. A szaktárca azt is közölte, bízik abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül fogja elbírálni a bírói kezdeményezést.

Rogán Antal a Fidesz-frakcióvezetője a bíróság döntését a bankok időhúzásának próbálta beállítani. Az MTI-nek a döntést kommentálva úgy nyilatkozott, hogy a "a taktika sikertelen lesz", a pénzintézetek februári elszámoltatása pedig nincs veszélyben.

Szerinte a bíróságoknak szabott határidők meglehetősen szűkösek, de reálisak, és az alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségével is kalkuláltak. (Más kérdés, hogy épp a szűk határidők miatt fordult most az Ab-hez a bíróság.
A politikus úgy vélte, "bizonyos értelemben még jó is", hogy egy bíró az Ab-hoz fordult, mert innentől kezdve a többi perben ez a lehetőség elvész, hiszen az Ab egy konkrét eset kapcsán állást foglalhat majd. (Más kérdés, hogy ha ez így van, akkor a többi üggyel most le kellene állni a döntésig, ami viszont nem feltétlenül igaz). Rogán is reménykedik egyébként a gyors Ab-döntésben.

 A törvényi határidőig augusztus 25-ig összesen 79 keresetlevél érkezett a devizahiteles ügyekben. Ezek közül 42 dobtak vissza alaki, formai vagy egyéb okok miatt azonnal - 23-an nyújtották be újra a keresetet. Vagyis: összesen 60 ügyben kell dönteni (míg 19 bank eleve vesztett). Eddig tíz perben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék, hét felperesi keresetet elutasítottak, a Magyar Cetelem Bank és az UCB Ingatlanhitel Zrt. keresetének részben helyt adtak és az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet peres eljárását felfüggesztették.