Az alacsony alapkamat növeli az ingatlanok hozamát
Hozzátette, Magyarországon az ingatlanok hozama átlagosan 5,83 százalékosra tehető, míg a 10 éves állampapírok hozama 5,42 százalék, a 3 éveseké pedig 4,57 százalék.
Az ingatlanbefektetések magyarországi jövedelmezőségét Akar László párhuzamba állította a németországival, ahol az állampapír hozam 1,5 százalék, míg az ingatlanoké ennek a duplája. A 2008 óta tartó válság ingatlanpiaci hatásait elemezve a GKI szakértője hangsúlyozta, el kell felejteni azt a korábbi helyzetet, amikor a bérleti díjból törleszteni lehet a fejlesztési hitelt. A bankok ugyanis óvatosabban hiteleznek, jelentős saját erőt követelnek az ingatlanfejlesztőktől és az ingatlanhitel kamata jóval magasabb, mint a jegybanki alapkamat. Ráadásul a bankok szemében felértékelődtek a biztosítékok is - sorolta Akar László.
A lakásárak Európában 2008 közepétől a múlt év végéig 6,5 százalékkal csökkentek. Az átlag mögött azonban nagyok a különbségek: Németországban, Finnországban és Svédországban ugyanebben az időszakban 10 százalékos áremelkedés volt, ugyanakkor Írországban és Spanyolországban az áresés a 30 százalékot is elérte. A magyar lakáspiacon 18 százalékos volt az áresés.
A nehezen éledő magyar ingatlanpiacot nem csak a lanyha hitelezés, hanem a gyenge kereslet-kínálat is befolyásolja. Jelenleg a fizetésképtelen adósok 120 ezer lakása van a hitelintézetek tulajdonában, kérdés, hogy mi lesz ezek sorsa. Vélhetően a bankoknak sem érdekük, hogy ezeket gyorsan a piacra zúdítsák - mondta Akar László.
A GKI 1,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál erre és a következő évre, de a GDP emelkedését a gép- és autóipari szigetek adják. Biztos munkahely nélkül pedig nem döntenek lakásvásárlás mellett a családok. Elképzelhető, hogy a külföldön dolgozó magyarok a megtakarításaikból lakást vesznek itthon - tette hozzá.
Végül a GKI legutóbbi - áprilisi - ingatlan indexét ismertetve a vezérigazgató elmondta, a budapesti index 8 ponttal 106 pontra, míg az országos 7 ponttal 103-ra emelkedett az utóbbi fél évben. A növekedést szerinte nem indokolják a fundamentumok, feltehetően a választások idején mindig jelentkező optimizmus jelentkezett a megkérdezettek véleményében is.