Az Alkotmánybíróság (AB) február 28-án hirdette ki azt a határozatát, amelyben kimondta: a különadó nemzetközi szerződésbe és az uniós jogba ütközik. A strasbourgi emberi jogi bíróság ezt három magyar ügyben korábban már szintén megállapította, mert a 98 százalékos elvonás sérti az emberi jogok európai egyezményének a tulajdon védelméről szóló rendelkezését, amely szerint mindenkinek joga van javai tiszteletben tartásához, és a tulajdonától senkit sem lehet megfosztani. Ezt egyébként az alaptörvény is tartalmazza.

A felperes a keresetét ezekre alapozta, hangsúlyozva: Magyarországnak teljesítenie kell nemzetközi jogi kötelezettségeit. Azzal pedig nem lehet kibújni, hogy a vonatkozó hazai szabályozás a magyar alkotmányosság követelményeinek megfelel, mert ez nemzetközi jogi szempontból irreleváns. Vagyis: akár tetszik, akár nem, az egyezmény tulajdonvédelemmel kapcsolatos passzusát tiszteletben kell tartani. A bíróság osztotta ezt az álláspontot, és az adóhatóság határozatát megsemmisítette.

A döntésből egyébként az is következik, hogy a végkielégítéseket sújtó különadót teljes egészében vissza kell fizetni, tehát még az általános szabályok szerint levonandó adóval sem lehet csökkenteni. Soós Andrea hangsúlyozta azonban, hogy a pénzt az alkotmánybírósági határozat ellenére senki sem kapja automatikusan vissza. Mindazok, akiktől levonták a különadót, az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a NAV-tól visszaigényelhetik. Erre az AB-határozat kihirdetésétől – amely megállapította ezen adónem nemzetközi szerződésbe ütközését, s egyben megtiltotta a vonatkozó jogszabály alkalmazását – 180 nap áll rendelkezésre.

Ha az adóhatóság nem fizeti vissza a különadót – vagy személyi jövedelemadóval terheli –, fellebbezést kell benyújtani, végső soron pedig bírósághoz lehet fordulni, ahol nyilván megállapítják az ilyen levonás jogellenességét. A visszaigénylés esetén kamat nem követelhető, de azt – miután az esetek jelentős részében több millió forintról van szó – külön eljárásban lehet igényelni.

A közigazgatási bíróságok döntése ellen nincs lehetőség fellebbezésre, az ítélet jogerős. Elvileg elképzelhető, hogy a NAV rendkívüli perorvoslatot kezdeményez, és felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához, Soós Andrea szerint azonban ennek nem sok értelme lenne, hiszen a legfőbb bírói fórum aligha írná felül az AB határozatát.