Első alkalommal tárgyalt az Alkotmánybíróság (AB) a devizahitel-szerződések részleges tisztességtelenségét kimondó törvény megsemmisítésére irányuló bírói indítványokról kedden. A jogszabály szerint az árfolyamrés alkalmazása és a szerződések egyoldalú módosítása a törvény erejénél fogva tisztességtelen.

Az eljárások kimenetele most nem a jogászok felkészültségén múlik Kurucz Árpád

Utóbbi azonban „csak” törvényi vélelem, melyet a pénzintézetek a bíróság előtt megdönthetnek, ha bizonyítani tudják, hogy például a kamatok és költségek egyoldalú emelésére vonatkozó feltételeket az ügyfelekkel egyedileg megtárgyalták. Az eddigi csaknem hetven perben a bíróság általában a bankok számára kedvezőtlen ítéleteket hozott, és ha azok jogerőssé válnak, akkor az ügyfelek számláján jóvá kell írniuk a tisztességtelen kikötések alkalmazásával okozott kárt.

Néhány bíró azonban a jogszabályt alaptörvény-ellenesnek találta, ezért az eljárást felfüggesztette, és az AB-hez fordult. A beadványokat egyesítették, és már dolgoznak a határozattervezeten. Bitskey Botond, az AB főtitkára néhány napja azt nyilatkozta: tisztában vannak az ügy társadalmi jelentőségével, mindazonáltal várhatóan több ülésre lesz szükség, amíg döntés születik.

A testületet köti azonban a kilencvennapos határidő, és azt az első indítvány beérkezésétől számítják, így legkésőbb december első felében határozatot kell hirdetni – ám várhatóan erre még novemberben sor kerül. A bírói indítványok szerint a kifogásolt törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság elvét, a normavilágosság követelményét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a bankszövetségnek az AB számára készített összefoglalója szerint még a szerződési szabadságot is.

Az igazságügy-miniszter ugyancsak kifejtette álláspontját: úgy látja, a pénzintézetek nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően járjanak el. Ezért a kormány célja, hogy a több százezer devizaadósnak ne egyenként kelljen pereskednie az uniós jog alapján egy évtizede tisztességtelennek minősített szerződési feltételek miatt. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék egyébként hamarosan végez a devizahiteles perekkel – leszámítva azokat az eljárásokat, amelyeket azért függesztett fel az eljáró bírói tanács, mert az AB-hoz fordult.

Az ügyeket másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla november közepére zárhatja le a tárgyalásokat, míg a Kúria legkésőbb január első felében tudhatja le a felülvizsgálati eljárásokat. Ezeknek a pereknek azonban már nincs különösebb jelentősége. A szerződések döntő részénél a bankok nem tudják megvédeni álláspontjukat a bíróságon, így az elszámolást most már kizárólag az AB tudja megakasztani.